Összesen 216 találat (1 - 20) : Dr. Raj Ferenc rabbi.
Janovics Jenő mentesítési iratai[1]
„olyan zsidótörvény nem jöhet, amely alól te kivétel ne légy”
Kiss Ferenc levele Janovics Jenőnek
A második bécsi döntés után Janovics Jenő keményen küzdött azért, hogy elismerést nyerjen sokévtizedes Nemzeti színházi tevékenysége, … Tovább »
Egy rendhagyó regény vázlata
A rendhagyó regény alábbiakban közölt „fejezete” Jászapáti 2. világháborús veszteséglistájának a töredéke. A kedves olvasó a táblázat cellainformációinak összevetésével, illetve történelmi ismeretei és képzelete segítségével, tehát … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Pár éve megjelent tanulmányomban gyenge, de létező katolikus (magán)iniciatívákról és negatív zsidó reakciókról számoltam be. Egy olyan új forrásra bukkantam azonban, mely jelentősen módosítja ezt a képet, és azt bizonyítja, hogy ha nem lett volna olyan erős az állami kontroll … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Az Európai Zsidó Kongresszus választásán a hivatalban lévő elnök, Ariel Muzicant és elődje, Moshe Kantor néz szembe egymással – de a szövetség jövőjéről végül is ez dönt. A Tachles című svájci zsidó lap cikkében Tobias Müller tette mérlegre az esélyeket:
Természetesen … Tovább »
Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.
NSZK törvények … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »
Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik … Tovább »
Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
A Mazsihisz-Szegedi Zsidó Hitközség, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Löw Immánuel élete és életműve címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervez magyar (és részben angol) nyelven Szegeden 2024. szeptember 4. és 6. között a Szegedi Zsidó … Tovább »
A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt
A gúnyolódó üres ember
Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »
Egy méltatlanul elfeledett festő- és zongoraművésznő életét és pályáját kívánjuk bemutatni, amit egy beteljesületlen szerelem kísért egész életén át.
Hacker Mária – hányatott sorsa ellenére – igen termékeny művészként haláláig alkotott. Férjét korán elvesztette, … Tovább »