Összesen 2,076 találat (1 - 20) a(z) Történelem rovatban.
Jonathan H. Schwartz amerikai ügyvéd lapunkban közölt cikke nyomán, melyben a magyar zsidó közösség segítségét kérte a vészkorszak nyomán magyar múzeumokba került, egykori zsidó javak visszaigénylése kapcsán, ma néhány bizonyítékot tár a nyilvánosság elé.
Ez a jelentés … Tovább »
Alább sok évtizedes szerzőnk, Várnai Pál egy levelét adjuk közre, melyet nem sokkal az 1956-os a forradalom kitörése előtt írt. A jobb megértés végett szerzőnk rövid bevezetővel látta el 69 évvel ezelőtt írt sorait.
Az ’56-ban barátomnak írott levelem jobb megértéséhez … Tovább »
Perczel Anna emlékére
A Szim Salom progresszív hitközség és az Óvás! Egyesület június 15-én nyilvános vitaestet rendezett egykori tagja, Perczel Anna emlékére a Zsidó Történeti Tár előadótermében. Az est bevezetéseül írtam az alábbi sorokat, távollétemben Egri Orsolya … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
A kötet egy hazánkban máig szinte ismeretlen témát dolgoz fel: az iraki zsidóság múltját és jelenét mutatja be.
A könyv szerzője, Tárik Meszár származása által (anyai ágon magyar zsidó, apai ágon iraki felmenőkkel rendelkezik) könnyen azonosul a választott témával, amely … Tovább »
Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben … Tovább »
Az 1930-as évek veszélyesek voltak a zsidók számára Európában, és különösen Németországban. 1935-ben Adolf Hitler kormánya bevezette a nürnbergi törvényeket, megfosztva a zsidókat a politikai, társadalmi és gazdasági lehetőségektől. Akik el tudtak menni, meg is tették. Az egyik … Tovább »
Zevulun Quartin, vagy ahogyan Pesten ismerték: Kwartin Szável kacskaringós útja a Dohány utcai zsinagógáig Novoarhangelszkben, a mai Ukrajna területén kezdődött.
Itt látta meg a napvilágot 1874. március 25. napján egy textilkereskedelemmel foglalkozó haszid család harmadik gyermekeként. … Tovább »
Kertész Imre Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg először, de a története máig tovább íródik.
Az író először több folyóiratban publikálta a mű készülésével párhuzamosan írt feljegyzéseit, majd 1992-ben megjelent az ezekből komponált Gályanapló, 2022-ben … Tovább »
“A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.”
Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon … Tovább »
A francia parlament támogatja azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfus, az 1894-ben hazaárulásért alaptalanul elítélt zsidó származású kapitányt dandártábornoki rangra emeli, és ezzel szimbolikusan jóváteszi az ország történelmének egyik leghírhedtebb antiszemita cselekedetét.
Az … Tovább »
Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című … Tovább »
Király Béla életrajzának megírását rendkívüli életpályája indokolja, amelyet különleges tehetségével, szorgalmával, munkaszeretetével és bátorságával ért el.
Vezérkari tisztként a keleti fronton az élete óriási veszélyben forgott, miközben a beosztottaiért is vállalnia … Tovább »
Neumann Ede nagykanizsai főrabbi korai életszakasza.
Neumann Ede neve a mai világban keveseknek cseng ismerősen, holott jelentős részben az ő törekvéseinek hatását hallhatjuk ma is a fővárosi és a vidéki zsinagógák ajtaján belépve. Az Országos Rabbiképző Intézet első felavatott … Tovább »
Izrael megérdemli a támogatást és az etikai védelmet; a kritika jogos. A békéhez erőre, bölcsességre és diplomáciára van szükség, hogy véget vessenek a Hamásznak. Bernard-Henri Lévy beszéde a Jeruzsálemi Nemzetközi Írófesztivál megnyitóján.
Kedves barátaim! Először … Tovább »
A cím állít valamit, ami korántsem magától értődő: azt, hogy a kelet-közép-európai kabarét a hagyományos zsidó humor hívta életre. És ez nyilvánul meg a ma is népszerű és jól ismert magyar színpadi szerző, Molnár Ferenc írásaiban.
Tény, hogy Molnár zsidó volt, … Tovább »
A hovatartozásról, a könyvszeretetről és az emlékezetről
Van-e alapvető különbség a zsidó irodalom és más irodalmi hagyományok között? Talán a vallás? A nemzeti útkeresés? Az antiszemitizmus? A közös történelemtudat? Mi hoz össze olyan eltérő témájú könyveket, mint … Tovább »
Ritkán fordul elő, hogy egy településen tudjuk a nevét az első odaköltöző zsidónak, még ritkábban, hogy a költözés körülményei is ismertek. Ilyen ritka kivétel Jászberény, ahol Buck Gábor neve nemcsak ismert, de közismert is, akárcsak Jászberénybe költözésének körülményei … Tovább »
George Eisen történész professzor tanulmánykötete A magyar holokauszt főpróbája 1941 – a tömeggyilkosságok nyara átfogó szintézis, mely Galíciába (és Podóliába) e senki földjére vezeti az olvasót. Mikrotörténeteket tár elénk a pokolból, a kamenyec-podolszkiji deportálás … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »