A főműve után Chofetz Chaimként ismert rabbi, Jiszrael Meir hakohén Kagan (1838–1933) 1869-ben, a nyugat-fehéroroszországi Radunban (jiddisül Radin) nyitotta meg a „litvis” ortodox világ egyik legfontosabb jesiváját. Az intézmény a második világháború kitöréséig működött.

Ekkor … Tovább »

Hogyan árulta el Franciaország azokat a kislányokat, akiket Renoir tett halhatatlanná?

Pierre-Auguste Renoir két híres festménye, a Rózsaszín és kék (Pink and Blue), valamint a Kis Irène (Little Irène) első pillantásra a 19. század végi párizsi aranykor gondtalan világát idézi. … Tovább »

Szenes Hanna életéről, földi maradványainak sorsáról, valamint magyarországi és izraeli emlékezetéről szóló könyvet mutattak be Jeruzsálemben.

A Szenes Hanna emlékezetét feldolgozó kötetet két szerzője, Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem (CEU) történészprofesszora … Tovább »

Interjú Komoróczy Gézával

Professzor Úr évtizedeken át vizsgálta az ókori civilizációk felemelkedését és bukását, valamint a zsidóság túlélési stratégiáit. Lát-e olyan történelmi párhuzamot a mai, globálisan bizonytalan világunkban, amely iránymutatást vagy éppen … Tovább »

1940. október 22-én, szukkot utolsó napján, egyetlen délelőtt alatt több mint 6500 zsidót deportáltak Badenből, Rajna-vidék-Pfalzból és a Saar-vidékről. Robert Wagnert és Josef Bürckelt, a karlsruhei és a saarbrückeni Gestapo-központok vezetőit Reinhard Heydrich, a Biztonsági Főhivatal … Tovább »

Idén, március 2-án rövid, meghitt ünnepségre került sor a washingtoni Fehér Házban. Trump elnök a legmagasabb amerikai kitüntetést adta át, Chris Edmonds-nak, aki néhai édesapja, Roderick “Roddie” Edmonds nevében fogadta azt el. A posztumusz Becsületérem (Medal of Honor), az Egyesült … Tovább »

Múlt héten Párizsban 97. életévében elhunyt Bíró Yvette filmesztéta, forgatókönyvíró, egyetemi oktató. Tudnék-e írni róla, kérdezte a szerkesztő. Megpróbálom – válaszoltam. Éreztem, hogy csonka lenne a csak „szakmai” életéről való megemlékezés, óhatatlanul késztetést … Tovább »

Az izraeli Örökségvédelmi Minisztériumban mintegy ötven, az egykori Szovjetunióban cionizmus és államellenes tevékenység vádjával bebörtönzött polgárjogi aktivista, a „Cion foglyai” csoport és „refuznyik” jelenlétében folyt megbeszélés egy olyan központ létrehozásának … Tovább »

A magyar zsidók és az 1956-os forradalom című, kétnapos nemzetközi konferenciáról szóló sorozatunk utolsó részében Zima András (OR-ZSE, HDKE), Kelemen Ágnes (OR-ZSE) és Michael L. Miller (CEU) előadásairól olvashatnak beszámolót. A rendkívül izgalmasra sikeredett tanácskozást … Tovább »

Michel Foucault századik születésnapján érdemes felidézni politikai gondolkodásának egy olyan vonását, amely mai híveinek egy részét bizonyára zavarba ejtené: a hatalom működésének kérlelhetetlen elemzője határozottan Izrael mellett állt, és mélységesen elutasította az antiszemitizmust. … Tovább »

1956-nak két története van, az egyik az események sorozata, a másik, amely a fejekben él – mondta Kovács András szociológus A magyar zsidók és az 1956-os forradalom című nemzetközi konferencián, amelyet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) szervezett a JDC Magyarország … Tovább »

Miért nincsenek az 1956-os forradalomnak számottevő tárgyi emlékei a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében? Hogyan befolyásolta a Rákosi-, majd a Kádár-korszak politikai légköre a magyar zsidóság történelmi emlékezetének megőrzését? És miként segíthet Benoschofsky … Tovább »

Anna Schmidt néven Csernovicban (Cernăuți, ma Csernyivci, Ukrajna) született 1931-ben, németül beszélő zsidó családban. Gyermekkorának városa soknyelvű, sokkultúrájú közeg volt, amelynek emlékét egész életében őrizte.

1941-ben családjával együtt Transznisztriába deportálták. … Tovább »

Mit örökölnek a holokauszt túlélőinek gyermekei és unokái – és hogyan alakítja ez az örökség azt, ahogyan önmagukat és a jelen társadalmi világát értelmezik? Egy 95 mélyinterjúra épülő kutatás a transzgenerációs trauma, a zsidó identitás és a történeti emlékezet összefüggéseit … Tovább »

Rajzok, egy kézzel írott receptfüzet vagy egy családi fotó a bizonytalanba indulás előtti estéről. A Bécsi Zsidó Múzeum szeptember 30-án nyílt kamarakiállítása, a Hazátlanul. Bécsi zsidók a száműzetésben (Heimatlos. Wiener Juden im Exil) nem csak dokumentumok, hanem személyes … Tovább »

Történész-levéltáros,  nyugdíjas megyei levéltár-igazgató. Megkapta a Prima-díjat, 2024-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. A nyomdaalapító Kner Izidor 1932-ben kiadott „Félévszázad mesgyéjén” című memoárját még egyetemistaként olvasta. A Békés … Tovább »

Van valami már-már megható abban, milyen sokféle világnézet hívei gondolják úgy, hogy Izrael eltűnésével jobb hely lenne a világ. Nacionalisták, forradalmi antiimperialisták és iszlamista teokraták szinte mindent megvethetnek egymásban, abban mégis egyetértenek, hogy a zsidó önállóság … Tovább »

Részlet a szerző A monoklis magyar zsidó című könyvéből.

Nem tudtam kivonni magam a közhangulat alól: a háború nemes és nagy próbatételnek tűnt, ami megtisztítja a világot a szennytől és a mocsoktól. A katonáknál jobban érdekeltek az emberek, akik egyenruhában is ugyanazok … Tovább »

Nem történészként írok. Azért írok, mert emlékezni szeretnék. Leírom a gondolataimat és az érzéseimet abban a reményben, hogy eljutok azokhoz, akik készek szembenézni a múlttal. Hogy ami megtörtént, ne váljon távolivá, elvonttá vagy feledésbe merülővé.

A kiindulópont … Tovább »

2009 februárjában írtam egy esszét az UCLA-n (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) rendezett szimpóziumról, amely a Hamász akadémiai körökbe való beszivárgásának kezdetét jelezte. Leírtam azt a félelemkultúrát is, amely eluralkodott sok kollégámon, akik úgy érezték, nem biztonságos … Tovább »