Összesen 2,122 találat (41 - 60) a(z) Történelem rovatban.
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy két magyar rendező filmje is meghívást kapjon a világ egyik legnagyobb presztízsű seregszemléjére. Kihirdették az augusztus 27-én kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programját: Nemes Jeles László ÁRVA és Enyedi Ildikó CSENDES … Tovább »
A „hagyományos” antijudaizmus és antiszemitizmus az Örökkévaló és a Kinyilatkoztatás ellen irányul, ami a kiválasztott népnek hirdettetett, ugyanakkor mindeneknek szól. („A tanúságban maga J.ve tanúskodik önmagáról. – írja Paul Riceur – Még tovább menve, a tanúság kihirdetésre, … Tovább »
Pár éve megjelent tanulmányomban gyenge, de létező katolikus (magán)iniciatívákról és negatív zsidó reakciókról számoltam be. Egy olyan új forrásra bukkantam azonban, mely jelentősen módosítja ezt a képet, és azt bizonyítja, hogy ha nem lett volna olyan erős az állami kontroll … Tovább »
Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, … Tovább »
Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen … Tovább »
Jonathan H. Schwartz amerikai ügyvéd lapunkban közölt cikke nyomán, melyben a magyar zsidó közösség segítségét kérte a vészkorszak nyomán magyar múzeumokba került, egykori zsidó javak visszaigénylése kapcsán, ma néhány bizonyítékot tár a nyilvánosság elé.
Ez a jelentés … Tovább »
Alább sok évtizedes szerzőnk, Várnai Pál egy levelét adjuk közre, melyet nem sokkal az 1956-os a forradalom kitörése előtt írt. A jobb megértés végett szerzőnk rövid bevezetővel látta el 69 évvel ezelőtt írt sorait.
Az ’56-ban barátomnak írott levelem jobb megértéséhez … Tovább »
Perczel Anna emlékére
A Szim Salom progresszív hitközség és az Óvás! Egyesület június 15-én nyilvános vitaestet rendezett egykori tagja, Perczel Anna emlékére a Zsidó Történeti Tár előadótermében. Az est bevezetéseül írtam az alábbi sorokat, távollétemben Egri Orsolya … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
A kötet egy hazánkban máig szinte ismeretlen témát dolgoz fel: az iraki zsidóság múltját és jelenét mutatja be.
A könyv szerzője, Tárik Meszár származása által (anyai ágon magyar zsidó, apai ágon iraki felmenőkkel rendelkezik) könnyen azonosul a választott témával, amely … Tovább »
Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és egy igen összetett kutatáson keresztül. Romik még októberben … Tovább »
Az 1930-as évek veszélyesek voltak a zsidók számára Európában, és különösen Németországban. 1935-ben Adolf Hitler kormánya bevezette a nürnbergi törvényeket, megfosztva a zsidókat a politikai, társadalmi és gazdasági lehetőségektől. Akik el tudtak menni, meg is tették. Az egyik … Tovább »
Zevulun Quartin, vagy ahogyan Pesten ismerték: Kwartin Szável kacskaringós útja a Dohány utcai zsinagógáig Novoarhangelszkben, a mai Ukrajna területén kezdődött.
Itt látta meg a napvilágot 1874. március 25. napján egy textilkereskedelemmel foglalkozó haszid család harmadik gyermekeként. … Tovább »
Kertész Imre Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg először, de a története máig tovább íródik.
Az író először több folyóiratban publikálta a mű készülésével párhuzamosan írt feljegyzéseit, majd 1992-ben megjelent az ezekből komponált Gályanapló, 2022-ben … Tovább »
“A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.”
Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon … Tovább »
A francia parlament támogatja azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfus, az 1894-ben hazaárulásért alaptalanul elítélt zsidó származású kapitányt dandártábornoki rangra emeli, és ezzel szimbolikusan jóváteszi az ország történelmének egyik leghírhedtebb antiszemita cselekedetét.
Az … Tovább »
Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című … Tovább »
Király Béla életrajzának megírását rendkívüli életpályája indokolja, amelyet különleges tehetségével, szorgalmával, munkaszeretetével és bátorságával ért el.
Vezérkari tisztként a keleti fronton az élete óriási veszélyben forgott, miközben a beosztottaiért is vállalnia … Tovább »
Neumann Ede nagykanizsai főrabbi korai életszakasza.
Neumann Ede neve a mai világban keveseknek cseng ismerősen, holott jelentős részben az ő törekvéseinek hatását hallhatjuk ma is a fővárosi és a vidéki zsinagógák ajtaján belépve. Az Országos Rabbiképző Intézet első felavatott … Tovább »