Elveszettnek hitt zsidó temető nyomai kerültek elő Kiskundorozsmán

Írta: Bálint Levente - Rovat: Hagyomány, Politika, Történelem

Fontos helytörténeti forrás lehet.

A kiskundorozsmai katolikus temetőben talált zsidó sírkő

Két évvel ezelőtt egy elveszettnek hitt zsidó temető nyomaira bukkantak Kiskundorozsmán. Ez a helytörténeti kutatások egyik fontos tárgya lehet. A feltárt temetőrészlet az egyik utolsó kézzelfogható nyoma a szinte nyomtalanul elveszett kiskundorozsmai zsidó közösségnek, mivel a dorozsmai zsidóságról kevés dokumentum maradt fenn, a feltárt temetőrészlet olyan információkat őrizhet, amelyek a hiányos levéltári forrásokból nem rekonstruálhatók.

Az érdekes felfedezés hátteréről és jelentőségéről Kendrusz Attila rabbijelölt, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője beszélt. „A dorozsmai zsidó közösség múltjáról meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre. Bár a holokauszt helyi eseményeiről, a gettósításról és a deportálásokról fennmaradtak adatok, a közösség történetének számos részlete továbbra is ismeretlen. A közösség mindennapi életéről, intézményeiről és szokásairól jóval kevesebbet tudni” – mondta a rabbijelölt, aki régóta kutatja a település történetét.

Sok kérdésre ma nincs egyértelmű válasz

„Voltak anomáliák a korabeli közigazgatási és egyházi nyilvántartásokban” – emlékeztetett Kendrusz Attila. Előfordult, hogy egyáltalán nem állt rendelkezésre külön református vagy zsidó anyakönyvezés. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a katolikus egyház anyakönyveiben rögzítették a nem katolikus lakosság adatait is, mivel a népességet valamilyen módon nyilván kellett tartani.

A Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője szerint ez nem általános gyakorlat volt, hanem inkább egy ritkábban előforduló kényszermegoldás az adminisztratív szempontból kevésbé fejlett településeken. Az ilyen rendszertelen és hiányos dokumentáció ma is megnehezíti a dorozsmai zsidó közösség történetének feltárását. Számos irat elveszett, más dokumentumok holléte pedig máig ismeretlen. „Lehet, hogy van, ami végleg a feledés homályába merült, de lehet olyasmi, ami még előkerülhet valahonnan, akár egy magángyűjteményből” – tette hozzá.

A közösség eltűnése

A dorozsmai zsidó közösség történetében a törést a holokauszt jelentette – a magyarországi vidéki zsidó közösségek többségének közös történelmi tapasztalatával összhangban: a helyi zsidókat gettóba kényszerítették, majd deportálták, a közösség pedig néhány hónap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni.

A visszaemlékezések szerint már a gettósítás híre is súlyos megrázkódtatást okozott. – „Volt olyan ember, aki még fiatalon szívrohamot kapott, amikor kihirdették a gettósítást” – idézett fel egy történetet Kendrusz Attila.

További visszaemlékezések szerint, néhány zsidó gyermeket a környékbeli tanyákon bújtattak el, gyakran olyan félreeső, nehezen megközelíthető helyeken, „ahol a madár sem jár”.

Kendrusz Attila rabbijelölt, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője

A deportálásokat követően csak kevesen tértek vissza, a túlélők jelentős része máshol kezdett új életet. Ez ma is érzékelhető: a szegedi zsidó közösségben vélhetően nem találhatók olyan családok, amelyek dorozsmai felmenőkkel rendelkeznek. Emiatt a közösség múltjáról kevés személyes emlék maradt fenn.

Elveszett, de nem semmisült meg 

Voltak jelek, amelyek arra utaltak, hogy a dorozsmai katolikus temető egy elhanyagolt része különleges jelentőséggel bírhat. A területet végül Pócsai György, a kiskundorozsmai katolikus templom kántora, egyben a szegedi zsinagóga orgonistája fedezte fel, aki még két évvel ezelőtt figyelt fel egy különös jelenségre: elmondása szerint egyes temetések alkalmával a sírásók gyakran azt mondták: „megyünk Jeruzsálembe”, miközben egy bozótos rész felé mutattak. Ez felkeltette a kántor érdeklődését, ezért utánajárt a dolognak. Amikor bement a fákkal és aljnövényzettel sűrűn benőtt területre, ott fedezte fel a régi zsidó temető nyomait – idézte fel Kendrusz Attila vallási vezető.

A későbbi kutatások során bebizonyosodott, hogy a katolikus temető mára elvadult, benőtt része valójában a dorozsmai zsidó közösség egykori temetkezési helye volt.

Arra egyelőre nincs biztos válasz, hogyan merült feledésbe ez a temetőrész. A rabbijelölt szerint elképzelhető, hogy a háború után egyszerűen nem maradt olyan közösség, amely gondozta volna a sírokat, de az is felmerülhet, hogy a területet tudatosan hagyták így, éppen azért, hogy megőrizzék az utókor számára, és ne váljon a rongálás célpontjává. – „Ma már nehéz megmondani, pontosan mi történt” – mondta.

További érdekesség, hogy a dorozsmai katolikus temető kellős közepén egy zsidó sír található, amely egy Auschwitzban elpusztított kiskundorozsmai zsidó család emlékére készült. A síremléket feltehetően egy jó szándékú helyi család állíttatta, és az elhurcolt családról egy fénykép is fennmaradt.

Miért fontos a felfedezés?

A dorozsmai zsidó temető nemcsak kegyeleti szempontból lehet jelentős, hanem jelentős történeti forrásként is szolgálhat. A sírkövek, feliratok és temetkezési adatok olyan információkat őrizhetnek, amelyek más forrásból nem ismerhetők meg.

A terület helyreállításának lehetősége jelenleg is napirenden van, bár a folyamat nem egyszerű. „Több intézmény együttműködésére is szükség lehet” – mondta Kendrusz Attila rabbijelölt.

Szerinte a legfontosabb, hogy a dorozsmai zsidóság története ne tűnjön el végleg a helyi emlékezetből – Szinte teljesen szétszóródott ez a közösség. Ezért minden fennmaradt emlék értékes – fogalmazott.

További helytörténeti érdekességek 

Kendrusz Attila további érdekességeket árult el a Szeged környéki zsidóság történetéről. Mint elmondta, Kiskundorozsma hosszú ideig az Orczy-birtokhoz tartozott, így nem a szabad királyi városokra jellemző szabályok vonatkoztak rá. Szerinte ez a helyi zsidóság számára lényeges előnyökkel járt. Míg egyes településeken a vásárokat szándékosan szombatra időzítették, amivel a zsidó kereskedőket gyakorlatilag kizárták a kereskedelemből, Dorozsmán a fennmaradt emlékek szerint vasárnap tartották a vásárokat. A deportálások idején a szegedi egyház részéről is akadtak tiltakozó, illetve támogató gesztusok: a korabeli feljegyzések alapján a szegedi megyéspüspök a dómban mondott imát az elhurcolásra ítélt zsidókért.

A szerző az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója, gyakornoki programunk résztvevője