Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja.

Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, … Tovább »

Késői emlékfeldolgozás/1935-1945

Kornyadozik a buzogányvirág az ablakpárkányon, öntözni kéne, hetek óta nem volt eső itt Haifán. A gondozónőm ma is tesz-vesz körülöttem, aranyos teremtés, halkan kérdem: – Milyen lesz ma az időjárkálás, kedves? Lesz eső? – Ő felém … Tovább »

Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és … Tovább »

„Egy zsidó náci, bazmeg, ilyet még nem pipáltam, nézzétek, skacok!” – ezt harsogta a fülembe röhögve, miközben a vállamra mutatott, vagyis egyenest a tetkómra. Részlet a Nem megyek haza című regényből.

Angolórával indult a nap. Viszonylag értettem mindent. A kiejtésük … Tovább »

Lehet-e bolygatni egy sírt, és érdemes-e a múltat? Egy nagymama eltűnik koporsóstul, majd a lapok végén felsír egy újszülött. Halál, születés, realitás és varázslat ötvöződik Breier Ádám filmrendező első könyvében, ami kicsit olyan, mint egy misztikus krimi. A Hetvenegy farkas … Tovább »

Olvasom Surányi András Egy emlékirat könyvét.

Ismerős a helyzet. Annakidején én is találtam egy füzetet, és én is megpróbáltam beszélgetni vele.

Anyám füzete volt. Az ő szinte derűs, mindent megbocsátó visszaemlékezései.

Az ellenség mentette meg az életét. Hálás … Tovább »

Ivan Klíma cseh író, drámaíró és egykori disszidens 94 éves korában, szombaton hunyt el – közölte fia, Michal Klíma a Cseh Hírügynökséggel. Több mint 20 könyvet írt, melyeket 30 nyelvre fordították le. Műveiben azt vizsgálta, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, milyen erkölcsi … Tovább »

Brieger Jenő öt vagy hat nyelven beszélt.

Kerítésdrótkészítő volt a nyíregyházi piactérhez közeli Rákóczi utcai ház udvarának hátsó részében megbújó sötét kis fészerben, ahol az olaj, az olajszag beleette magát az ember bőrébe, gyomrába, meg az összes vezetékbe, … Tovább »

a repülők is a kerthez tartoznak
a lassan gomolygó felhők is

éjjel a meztelen csigák
a fény amit húznak maguk után
a messzeség
a paranoia
a pogromok
a jel a kapumon
célpont vagyok
a perzselő Nap is a kerthez tartozik
a lassan kiszáradó málnabokrok
az újabb és újabb … Tovább »

Az endrődi zsidók

A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »

Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó.

A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni … Tovább »

Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről.

A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. … Tovább »

Molnár Ferenc központi témája a magyar zsidóság asszimilációja, az a nagy jelentőségű társadalmi folyamat, mely a milléneumtól, azaz 1896-tól az első világháború kitöréséig, 1914 eltelt időszakban megvalósítható programnak tűnt. Ez tükröződik a világsikert aratott Pál … Tovább »

Versek a rámpától Herzlijáig.

KOROMSZÍN  ÚTON

májusi napfény

kátrányszag: ez a rámpa

ide érkezel

virágos mezőn

lépkedsz hamucsendben

koromszín úton

hűlő árnyékban

egy gyári márkajelzés

még olvasható

KÉMLELŐABLAK

acélon … Tovább »

Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen … Tovább »

Pap Károly műveinek egyik legfontosabb vonása a zsidó tradíció újraértelmezése, amely tematikusan és metaszinten is megfigyelhető. Részlet az íróról szóló új monográfiából, Murzsa Tímea munkájából.

Az önazonos zsidó identitás kialakításának problémája az Azarel/Jordán-novellákban … Tovább »

Agnieszka Holland lengyel rendező a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Franz Kafka íróról szóló új életrajzi filmjéről, a Franzról beszélt, és elmondta, hogy a film megpróbálja feltárni a regényíró „lényegét”, és olyan témákat dolgoz fel, amelyek ma is aktuálisak, … Tovább »

Uri Asaf magyar-izraeli képzőművész sugárzóan sokoldalú: egyszerre festő, költő, műfordító (civilben vegyészmérnök), és néha zenél is. Az Amíg árnyékot vetek című 2003 és 2013 között írt naplójegyzetei nem szokványos napló, hiszen „Nincs történet. Csak képek és mozdulatok … Tovább »

Mamut megharagudott rám, nekem esett, és ütött, ahol ért, de én nem éreztem semmit, nem éreztem a testem súlyát se, könnyű voltam és védtelen, és nem fájtak az ütések, a rúgások, mintha egy sötét és egy világos felhő dulakodott volna az égen, halálfélelmet éreztem, mintha … Tovább »

 Hogyan került Jászai Mari a szegedi főrabbi, Löw Immánuel üvegházába? Ki volt a tudós botanikus Löw barátja? Sőt, egy átírt családtörténet hogyan olvadt fel a teljes fikcióban? Kárpáti Péter drámaíró és rendező Térkép a túlvilágról című kötetéről és azonos című … Tovább »