Összesen 692 találat (1 - 20) a(z) Irodalom rovatban.
Életének 72. évében, 2021. július 21-én, szerdán meghalt Kántor Péter, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, közölte a hírt kiadója, a Magvető.
“Kántor Péter 1949. november 5-én született Budapesten. A Radnóti … Tovább »
„Rejtett mintázat feszíti szét a családot, a történelem mintázata.”
Barbarczy Eszter kritikus, eszmetörténész, filozófus, publicista, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár – ezért is meglepő, hogy a legújabb kötetével a szépirodalom területére lép. Ebben huszonkét … Tovább »
“– Hálát adok az Örökkévalónak, hogy sorsomat úgy igazítja, hogy abból a legtöbbet épüljek. Jó cselekedeteimért megjutalmaz, nehézségeimből pedig okulhatok. Igyekszem minden erőmmel megfelelni feleségemnek, kisfiamnak, és felelősséggel irányítani a rám bízott emberek munkáját. … Tovább »
Nem az egész, hanem a részletek könyve Nádas Péter monumentális memoárja, a Világló részletek, melynek alcíme is beszédes: Emléklapok egy elbeszélő életéből.
Mindkét cím hangsúlyozza, hogy a vállalkozás nem az egészet célozza, hanem magától értetődőnek tekinti a töredékességet. … Tovább »
Miután évtizedeken keresztül páncélszekrényben őrizték őket, a mindeddig ismeretlen rajzok 97 évvel a neves szerző halála után váltak láthatóvá.
A könyvtár nemrég kapta meg az illusztrációkat, miután az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy azok banki páncéltermekből … Tovább »
Hargittai István és Komoróczy Géza a minap megjelent Jeremiás nyomában című beszélgetés-kötetükben beengedik az olvasót legintimebb személyes terükbe. A kötet Komoróczy Géza életét és pályáját mutatja be, de Hargittai István életeseményei is fel-felbukkannak benne.
Az … Tovább »
„Tolvaj lettem, csak nem pénzt csentem, hanem a szerelmet raboltam meg. Fölfedeztem, milyen könnyű rászedni a női szívet és beleférkőzni.” – írta Singer Szerelem és száműzetés című önéletrajzi kisregényében fiatalkori önmagáról.
„Istentelen kéjenc és fanatikus … Tovább »
A váradi korzón a közkórháztól a Bémer térig örvénylett a tömeg. Az emberek nyugtalanul, félhangon pusmogtak. Szemünk láttára pattant szét a védett kisvárosi lét illúziójának buborékja. Mindenki ugyanarról beszélt: – Hitler Bécsben visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak.
Öngyűlölet. Van róla tapasztalatom, még ha önmagamat, legjobb tudomásom szerint, soha nem is gyűlöltem. De közvetlen közelről volt alkalmam megfigyelni.
„Két lélek szorong bennem és csatázik”
… Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Költő volt. Halk szavú, mégis határozott – legalábbis költészetében. Törékeny és erős, szuverén hangú lírikus.
Nem kérdeztük, amikor verset kértünk tőle, vagy ő ajánlotta közlésre írásait a ’90-es évek elején, hogyan kapcsolódik a zsidósághoz. Evidencia volt, hogy … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
A tegnap elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő három versét olvashatják az alábbiakban.
Van, aki útra kel, és van, aki itt marad
„Jövőre, ilyenkor”
de ki a megmondhatója…
A kávéház teraszán zápor dönti fel … Tovább »
Február 11-én, a héber naptár szerint svát hó 29-én, életének 87. évében elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő, műfordító, aki Tel-Avivban élt.
1934-ben született Szarvason, családjával 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1951-ben alijázott … Tovább »
Tavaly novemberben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Presser Gábor, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, önéletrajzi könyvének első kötete, címe nemes egyszerűséggel: Presser könyve. Sokan meg akarták írni őt, végül úgy döntött, az lesz a legjobb, ha maga írja meg a saját … Tovább »
“Az örökké hólepte, nyomorúságos Tulcsinban, a dicső rabbik és évszázados zsinagógák városában minden Amerikából érkező hír ábránddal töltötte meg a zsidók lelkét.”
Genezis
Az örökké hólepte, nyomorúságos Tulcsinban, a dicső rabbik és évszázados zsinagógák … Tovább »
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Nem akármilyen dolog híres kalózok szakácsának lenni.
Nora Glickmannak
Olyan kalózokénak, akik megjárták majdnem az összes tengert, mindig sikert arattak, temérdek zsákmányt szereztek, és még a szárazföldön is érvényesülni tudtak. Volt merszük hozzá, hogy kémek, nagyhatalmú … Tovább »
“A férjhezmenetelemmel azonban Trianon valamiféle metamorfózison esett át; megszemélyesült, arcokat öltött. Hozzám közelálló emberek arcát, az ő sorsukat, elszenvedett veszteségeiket, küzdelmeiket jelentette.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste … Tovább »