Összesen 39 találat (1 - 20) : Götz Eszter.
Lehet-e múlt időben beszélni a holokausztról? Milyen rombolást végez a következő nemzedékek személyes életében a túlélő szülők, nagyszülők sorslenyomata? Hogyan, miért és meddig él tovább? Seres László kisregénye, a Láger sztornó a második generáció öröklött Auschwitz-élményét … Tovább »
Egy éppen hogy felnőtté vált fiú áll egy százhalombattai ház poros udvarán a nyári hőségben, körülötte a ház egész berendezése, tárgyai, ruhák és fényképek, bútorok, és ő iszonyú erővel szaggatja, veri, aprítja, amit csak ér. Végiglocsolja benzinnel, meggyújtja. Elpusztítani … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Minden tekintetben pompás várostörténeti könyv Bolla Zoltán Újlipótvárosról szóló munkája. Nem csupán szép és alapos, de egyedi hangvétele, a témában való otthonosság, a történelem iránti érzékenység, és mindenekelőtt az a szerető gondosság, amivel a városrész épületeit, … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
„Rejtett mintázat feszíti szét a családot, a történelem mintázata.”
Barbarczy Eszter kritikus, eszmetörténész, filozófus, publicista, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár – ezért is meglepő, hogy a legújabb kötetével a szépirodalom területére lép. Ebben huszonkét … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Egy magánjogi skandalumnak köszönhetjük, hogy a 20. század szorongással teli világáról olyan pontos leírással rendelkezünk, mint amit Kafka művei hordoznak.
Ha Max Brod, Kafka barátja és életművének későbbi gondozója követi a haldokló utasításait, amit később a végrendeletében … Tovább »
2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.
MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »
Három hangon szólal meg Aranyossi Magda újra kiadott önéletírása.
Az egyik a szerzőé, a párttörténeti irodalomból valaha ismert nőmozgalmáré, aki memoárját – hiányosságokkal, aprólékosan cenzúrázva és tulajdonképpen félbehagyott formában – először 1978-ban publikálta … Tovább »
Öt frissen megjelent kötet. Szerzőik a negyvenes írógenerációhoz tartozó nők, egyazon korosztály, hasonló élettapasztalattal. Ami ezen túl összefűzi őket, az a zsidó gyökerekhez és/vagy a mai zsidó identitáshoz való viszonyuk; van, akinél ez nyíltan, a történetek központi részeként … Tovább »
Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra … Tovább »
Elmondani az elmondhatatlant címmel jelent meg Pető Andrea történész kötete a második világháború alatt Magyarországon elkövetett nemi erőszakról.
A szerző körbejárja a kérdést: milyen arányban követtek (és nem utolsósorban: miért követhettek) el nemi erőszakot a magyar … Tovább »
A másik férfi címmel jelent meg Bendl Vera elsőkötetes írónő novellagyűjteménye a Gondolat kiadónál. Intim viszonyok, házasságok, párkapcsolatok, magány, vágyakozás tárul fel az írásokban, fiatal és idős párok múltja, jelene, közös vagy széttartó sorsának egy-egy epizódja. … Tovább »
A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »
Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról.
Götz Eszter
Alterációk, avagy a metaforikus zsidó
Halász Péter színháza
Meglehetősen nehéz helyzetbe Kerültem, saját választásom alapján, ugyanis egy megfoghatatlan fogalomról próbálok beszélni egy olyan színházi jelenség Kapcsán, amely kezdetétől fogva definiálhatatlan: … Tovább »
Beszéld el…
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület rövidpróza-pályázatának értékelése
Első ízben írt ki szépirodalmi pályázatot a Mazsike, először tett kísérletet arra, hogy e sajátos eszközzel lendítsen egyet a magyar-zsidó irodalom gyarapodásán. A fogalom ugyan tisztázásra … Tovább »
Mozgásszínházak Nemzetközi Találkozója
A zsidó színház fénykörében
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg októberben Magyarországon a Nemzetközi Mozgásszínház Találkozót. Az idén, Izrael állam megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, a főtéma a zsidó színház … Tovább »
Egy font húsA velencei kalmár a Tivoli Színházban
Shakespeare Velencei kalmárjának színreviteléhez a megírása óta nem kell különösebb apropót keresni, a téma folyamatosan műsoron van a történelem nagyszínpadán. Hálunk évtizedekig tabu volt, hiszen a zsidó-nem zsidó megkülönböztetés … Tovább »