A kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven … Tovább »

Hans-Henning Paetzke  sokoldalú kulturális személyiség. Magyar, német és bizonyos mértékben a lengyel szellemi élet résztvevője, színes alakja. Lengyelországi zsidó ősei Németországba jutva asszimilálódtak, ő 1943-ban született Lipcsében.

Szülővárosának kulturális és … Tovább »

Ripp Zoltán történész nem megyek haza című könyve hátborzongató lélektani regény a közelmúltról, sőt, a nemzedékeken át visszhangzó múlhatatlan múltról; hiszen a történet történelmi események mentén (vészkorszak, 56, rendszerváltás) formálódik, és anyátlan generációk … Tovább »

Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja.

Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, … Tovább »

Késői emlékfeldolgozás/1935-1945

Kornyadozik a buzogányvirág az ablakpárkányon, öntözni kéne, hetek óta nem volt eső itt Haifán. A gondozónőm ma is tesz-vesz körülöttem, aranyos teremtés, halkan kérdem: – Milyen lesz ma az időjárkálás, kedves? Lesz eső? – Ő felém … Tovább »

Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és … Tovább »

„Egy zsidó náci, bazmeg, ilyet még nem pipáltam, nézzétek, skacok!” – ezt harsogta a fülembe röhögve, miközben a vállamra mutatott, vagyis egyenest a tetkómra. Részlet a Nem megyek haza című regényből.

Angolórával indult a nap. Viszonylag értettem mindent. A kiejtésük … Tovább »

Lehet-e bolygatni egy sírt, és érdemes-e a múltat? Egy nagymama eltűnik koporsóstul, majd a lapok végén felsír egy újszülött. Halál, születés, realitás és varázslat ötvöződik Breier Ádám filmrendező első könyvében, ami kicsit olyan, mint egy misztikus krimi. A Hetvenegy farkas … Tovább »

Olvasom Surányi András Egy emlékirat könyvét.

Ismerős a helyzet. Annakidején én is találtam egy füzetet, és én is megpróbáltam beszélgetni vele.

Anyám füzete volt. Az ő szinte derűs, mindent megbocsátó visszaemlékezései.

Az ellenség mentette meg az életét. Hálás … Tovább »

Ivan Klíma cseh író, drámaíró és egykori disszidens 94 éves korában, szombaton hunyt el – közölte fia, Michal Klíma a Cseh Hírügynökséggel. Több mint 20 könyvet írt, melyeket 30 nyelvre fordították le. Műveiben azt vizsgálta, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok, milyen erkölcsi … Tovább »

Brieger Jenő öt vagy hat nyelven beszélt.

Kerítésdrótkészítő volt a nyíregyházi piactérhez közeli Rákóczi utcai ház udvarának hátsó részében megbújó sötét kis fészerben, ahol az olaj, az olajszag beleette magát az ember bőrébe, gyomrába, meg az összes vezetékbe, … Tovább »

a repülők is a kerthez tartoznak
a lassan gomolygó felhők is

éjjel a meztelen csigák
a fény amit húznak maguk után
a messzeség
a paranoia
a pogromok
a jel a kapumon
célpont vagyok
a perzselő Nap is a kerthez tartozik
a lassan kiszáradó málnabokrok
az újabb és újabb … Tovább »

Az endrődi zsidók

A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »

Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó.

A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni … Tovább »

Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről.

A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. … Tovább »

Molnár Ferenc központi témája a magyar zsidóság asszimilációja, az a nagy jelentőségű társadalmi folyamat, mely a milléneumtól, azaz 1896-tól az első világháború kitöréséig, 1914 eltelt időszakban megvalósítható programnak tűnt. Ez tükröződik a világsikert aratott Pál … Tovább »

Versek a rámpától Herzlijáig.

KOROMSZÍN  ÚTON

májusi napfény

kátrányszag: ez a rámpa

ide érkezel

virágos mezőn

lépkedsz hamucsendben

koromszín úton

hűlő árnyékban

egy gyári márkajelzés

még olvasható

KÉMLELŐABLAK

acélon … Tovább »

Roland Barthes a hetvenes évek végén „Amikor összeáll” című magyarul is olvasható rövid esszéjében keresi a választ a francia irodalomtörténet „megfejthetetlen talányára” (Nagyvilág, 1979. április, Villó Ildikó fordítása). A Mitológiák szerzője két – egymástól élesen … Tovább »

Pap Károly műveinek egyik legfontosabb vonása a zsidó tradíció újraértelmezése, amely tematikusan és metaszinten is megfigyelhető. Részlet az íróról szóló új monográfiából, Murzsa Tímea munkájából.

Az önazonos zsidó identitás kialakításának problémája az Azarel/Jordán-novellákban … Tovább »

Agnieszka Holland lengyel rendező a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Franz Kafka íróról szóló új életrajzi filmjéről, a Franzról beszélt, és elmondta, hogy a film megpróbálja feltárni a regényíró „lényegét”, és olyan témákat dolgoz fel, amelyek ma is aktuálisak, … Tovább »