1. Reggel Noémi barátnőm üzenetére ébredtem. A pészah elkerülést jelent – ezt el ne feledd.

Persze ez semmiképp nem azt jelenti, hogy neked el kellene ma menekülnöd, tette hozzá. Túl sokan gondolkodtunk neked ezen a szövegen New York-tól Budapesten és Szegeden át Izraelig, hogy … Tovább »

“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.

Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »

Valamikor 1974 táján az egyetemi büfé hirdetőoszlopára kitett valaki egy kézzel írt füzetlapot, amiben tudatta a diákokkal, hogy nem messze az egyetem épületétől társastánc tanfolyam indul. Ezt nekem találták ki – gondoltam magamban.

Tánctudásom nem terjedt túl az egyetemi … Tovább »

Részletek a Diplomata útlevél és az Írói különszoba című emlékiratból, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.

Anyám drámája

Mert persze, volt neki is. Még a háború idején egy zsidó táncesten ismerkedett meg Silberstein Jenővel, a Párisi Nagy Áruház … Tovább »

Barukh verse az izraeli és a világhelyzetről.

díszes társaság hemzseg

a jeruzsálemi főpályaudvar

egyik kávézójában

olyan

amilyet rejtő jenő

álmodhatott volna oda

ha nem halt volna meg

nyolcvanegy évvel ezelőtt

a szovjet és a magyar hadseregek

don kanyar-béli … Tovább »

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára.

(Vasil Krátký, a K.- beli Dr. Zdeněk Nejedlý Tizenegyosztályos Középiskola II.B osztályos tanulójának titkos naplójából.)

A szomszéd házba beköltözött egy bizonyos Isidor Kohn nevezetű egyén, aki rövidesen az utcabizottság megbeszéléseinek … Tovább »

Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik?

De … Tovább »

Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük.

A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította … Tovább »

Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló

Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

Hídvégi András esendő (és szorongó) költő médiaszakemberként dolgozott Magyarországon, mígnem hátrahagyva csapot, papot 2016 december végén alijázott.

43 évesen az Arava-sivatag legapróbb kibucában telepedett le feleségével és két gyerekével az új élet reményével.

Az … Tovább »

A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »

A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot.

Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó … Tovább »

Krasznahorkai László író 1954. január 5-én született Gyulán.

A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban … Tovább »

Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul.

József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: … Tovább »

Véletlenül láttam meg azt a fényképet. Anyu munkába rohant, sietve pakolt át az új ridiküljébe, akkor eshetett a földre. Illetlenség mások táskájában kotorászni, mondta pár napja, mikor csokifillérek után kutatva lebuktam, ezért csak félve nyúltam az elsárgult fotóhoz. Nem is … Tovább »

Weiner Sennyey Tibor versei

Ez meg zsidó

Vajon túl lehet-e lépni és
meg lehet-e haladni?
Túl gyűlöleten és túl
félelmeken, lehet-e
élni túl haragon és
túl izzó emlékeken?

Tűnődtem épp, amikor
Fehérvárnál megállt
a vonat és egy férfi
rám kiáltott: „Ez … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »

Tóth B. Judit verseiből nyújtunk át egy ötödik csokrot a verskedvelő olvasóknak.

2023 telén

Megannyi ágat betölt

az éjszinű zöld

kékellenek a pelyhek

fénylő vizekben

Szoborrá fagy a rózsa

ágon a málna

remeg libeg a kertem

rőt Izraelben

2023 … Tovább »

Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben

„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »