Összesen 36 találat (1 - 20) : Róbert Péter.
1873. november 17-én született meg Budapest. 1988. november 20-án alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.
A napokban ünnepli Budapest a városegyesítés 150. évfordulóját. Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből megszületett az igazi főváros. Ahhoz, hogy rangjához … Tovább »
1921. január 6-án Avarffy Elek[1] képviselő tollából cikk jelent meg a Nemzeti Újságban „Néhány szó a galíciaiakról és egy kis statisztika” címmel.
Az írás felelevenítette a pár év előtti vádat, miszerint a magyar zsidóság nem teljesítette háborús kötelességét. … Tovább »
“…inkább essünk Isten kezébe, mert nagy az ő irgalma, csak ember kezébe ne essem!”
Az emberi történelmet végigkísérik a pusztító betegségek, járványok. A tudomány fejlődése visszaszorította őket, de éppen napjainkban szomorúan láthatjuk, hogy nem teljesen. Ezek hatással … Tovább »
Magyarországon eredetileg csak a nemesek párbajozhattak, de a rossz szokások ragadósak: később a polgárság felső rétege is fegyvert ragadhatott, ha úgy vélte, hogy jogtalanul megbántották. Az emancipált zsidóság friss egyenjogúságához a párbajképességet is megkapta.
A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »
Az utóbbi időben több mű is napvilágot látott a magyar honvédség második világháborús tevékenységéről a Szovjetunióban.
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2016-os díjait. Szunyogh Szabolcs – a „Várhegyi György” Magyar Zsidó Oktatásért Díjat vehette át. Róbert Péter, … Tovább »
Guba Ildikó: A halál nem program. Buday-Goldberger Leó élete
Mesterek és tanítványok címmel tartott konferenciát az OR-ZSE Vallástudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2014. november 25-26-án.
A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.
1.
20 éve, 1974-ben e napon eredménytelenül fejeződött be az izraeli- szíriai csapatszétválasztást szorgalmazó Kissinger amerikai és Gromikó szovjet külügyminiszter tárgyalókörútja.
4.
145 éve, 1849-ben e napon született Ehrlich G. Gusztáv nagykereskedő. Az általa szervezett … Tovább »
2. 130 éve, 1864. február 2-án született Juhász Mór. Valódi polihisztor volt: szépíró, botanikus, Kassa város rendőrkapitánya és emellett a helyi cionista mozgalom egyik vezetője.
3. 55 éve, 1939. február 3-án hat nyilas kézigránátokat hajított a Dohány utcai zsinagógából … Tovább »
1.
125 éve, 1869. január elsején tartottak először Magyarországon a zsidókat felekezetként feltüntető népszámlálást. 542 279 izraelitát írtak össze, akiknek 30 százaléka városban lakott.
45 éve, 1949. január 1-én pedig olyan népszámlálás kezdődött, amelyik utoljára … Tovább »
Olvasóink jól ismerik az év elejének szomorú szenzációját, a skinheadek által megtámadott kőbányai zsidó kislány sorsát. Simonyi Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja annak idején és azóta is sokat tett a sértett érdekében. A durva és aljas támadás … Tovább »
Mint köztudomású, a Panama-csatorna építését addig nem látott botrányok, megvesztegetések kísérték. Ezekről a visszaélésekről nevezték el később az ilyen kétes ügyleteket panamának. Az már kevésbé ismert, hogy annakidején éppen egy évszázada az ügynek voltak bizonyos zsidó … Tovább »
Hazai Hugó katonanovellái
Annak idején lapunk hasábjain is beszámoltunk a Hadtörténeti Múzeum Ausztriával közösen rendezett kiállításáról, amely a „Zsidók a császári hadseregben” címet viselte. A kiállítás, a kiadott kétnyelvű ismertető, de különösen a vele kapcsolatosan … Tovább »