35 éves a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
1873. november 17-én született meg Budapest. 1988. november 20-án alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.
A napokban ünnepli Budapest a városegyesítés 150. évfordulóját. Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből megszületett az igazi főváros. Ahhoz, hogy rangjához és feladatához méltó nagyvárossá váljon, Budapest vezetését mindenben segítő kormányzati együttműködésére volt szükség.
De ez kevés lett volna, ha polgárai nyelvi, vallási és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül nem fognak össze Budapest fejlesztése, társadalmi és kulturális életének gyarapítása érdekében.
Talán ez is motiválta azokat, akik egy évszázad elteltével úgy érzeték, hogy Budapest zsidó kulturális örökségének ápolása fontos, ezért kezdeményezték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megalakítását, hogy Európa egyik legnépesebb zsidó közösségének identitását megerősítsék, megújítsák.
A két születésnap egybeesése véletlen. Az viszont korántsem, hogy a város vezetése elkötelezett a Budapest zsidó örökségének, értékeinek megőrzése, gyarapítása ügyében. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elsőként lehetett partnere a Fővárosnak. Nem feledve, hogy Egyesületünk küldetése, vállalása és az elmúlt 35 évben végzett munkája ugyanilyen fontos a vidéki és határon túli zsidó közösségek identitásának erősítésében, kulturális hagyományaik ápolásában.
Ebben az évben nem tartunk látványos születésnapi programokat. Ennek okait talán nem kell magyarázni. Ugyanakkor minden olyan program a Budapest 150 évfordulós eseményeiben, az őszi-téli zsidó ünnepnapokon, ahol láthatóvá válik mindaz, amit a zsidó közösség a Fővárosnak és az Magyarországnak adott, a mi születésnapi ünnepünk is.
A születésnapi és a hanukai gyertyák lángjai ebben az évben egyszerre lobbannak majd fel december 10-én, a Budavári Eltemetett Zsinagóga emléktáblájánál.
Tartsanak velünk! Ünnepeljünk együtt és készüljünk a következő évek, évtizedek kihívásaira, a MAZSIKE építkezésére.
Budapest, 2023. november 17.
Kirschner Péter
a MAZSIKE elnöke
***
Mint alapító tagnak, sok emlékem van az első évekről. Dokumentumot is próbálok keresni, néhányat a derék Varga Laci bácsi adott nekem halálát érezve, de nehéz előszednem őket iratpolcaim dzsungeléből.
Ami felrémlik: a Garay utcában mindig sokan voltak az előadásokon, az épület egyetlen lakásában egy elég zűrös, részeges család lakott (nem voltak romák!), akik gyakran hangos botrányokkal zavarták a rendezvényeket. Egyszer Gadó György mint országgyűlési képviselő hívta ki a rendőrséget. Volt egy Galambos nevű klubvezető, aki rendszeresen söröket adott nekik az előadás előtt és megszűnt a zavargás. Félemeletről a földszintre, egy volt zsinagóga helyiségébe költözve szebb, hangulatosabb lett a terem.
Gyakran adtak elő ismert művészek, közéleti emberek. Egyszer együtt jött Szabad György házelnök és Bethlen miniszter, nagy ünneplés után sok kényes kérdést kaptak.
Érdekes volt az egyesület postája! Külföldről is írtak, még „Dear Mr. Zsidó” részére is érkezett levél, azt hitte az amerikai hitsorsos, hogy élő személynek ír. Hazaiak általában pénzt akartak (tőlünk!), volt aki az ősmagyar kutatás kabar-kazár vonatkozásaira kért Sokan Holokauszt-visszaemlékezéseket hoztak, őket az Új Élethez küldtük. Zsidók gyakran kértek segítséget kárpótlási ügyekben, nem-zsidók is általában barátságosak és udvariasak voltak. Az előadók gyakran beléptek a Mazsikébe (pl. Cseres Tibor a Hideg napok estjén). Erős volt az Izrael-kapcsolat, a Szombatban héber nyelvlecke is indult. Titkárnők közül emlékszem Fritz Zsuzsa mamájára, Évára, kedves asszony volt.
Róbert Péter
a MAZSIKE elnökségi tagja
