Összesen 1,002 találat (61 - 80) a(z) Irodalom rovatban.
…és már nem kell anyámnak névnapot kívánni… Egyébként szerettem az Erzsébet-nap hangulatát, olyan nemesen hangzó. Az anyámat is lehetett szeretni nagy ritkán, ha befért az ember a résen, ha sikerült elkapni azt a keskeny sávot, ahol egyensúlyban van, ahol egészséges… és ez … Tovább »
Fez városában… megakadt a szemem egy hivalkodóan zsidó szuvenírbolton. Szokatlan látvány egy arab országban…A tulajdonos elénk pattant, beinvitált… Aztán rám nézett, és megkérdezte:
– Az úr zsidó?
– Nem, nem vagyok az – vágtam rá…
Nem vettem tőle semmit, és ahogy … Tovább »
“Anyu tehát megint füllentett: az édesapja igenis Kohn Izidor volt, nem pedig a sváb keresztény gazda. És ha mégis a gazda volt a gaz csábító, akkor ő is zsidó volt. Szóval nemcsak félig, hanem közel háromnegyed részben vagyok zsidó. 75 évet kellett várnom arra, hogy végre-valahára … Tovább »
Klári néni férje, Johann Blumgrund, alias Blumgrund János, a rendszerváltást követően… a bécsi székhelyű Horthy Miklós Társaság alapító elnöke lett. A kormányzó iránti tisztelete jeléül Horthy 1993. szeptember 4-i újratemetésén koszorút helyezett a családi sírboltra ezzel … Tovább »
Pityeregni kezdett, aztán letörölte a könnyeit, elkomorult, és monoton hangon megszólalt.
– Igen, apád zsidó volt. És ha mindent tudni akarsz, a Markovitsok mind egy szálig. A Diamandok úgyszintén. A keresztlevelek pedig egytől egyig hamisítványok.
– Ki hamisította őket?
– … Tovább »
A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
Anyu emlékére
Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
… Tovább »
A Szombatban első ízben publikáló Lencsés Károly verseiből közlünk hármat.
Isten tenyere
Tükörből látom a nyitott ablakon át.
Egy galamb röppen, hallom a szárnycsapkodást.
A fekete kutya utána kap, de ekkor
Szemen csapja a nap. A felhő odébbáll, s most
Bársonyára … Tovább »
Hidas Judit legújabb regénye, a Nem vagy többé az apám, nem derűs könyv; társadalmi látlelet-halmaz, ahol fojtogató, zárt világban élnek a szereplők. Feloldozhatatlan családi titkok béklyóitól fuldokolnak. De miért is kiszolgáltatott áldozat az ember? Elengedhetőek-e a transzgenerációs … Tovább »
Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, … Tovább »
Kisiskolásként tudtam már, illetve eleinte csak sejtettem, hogy merőben más család vagyunk, mint a többség körülöttünk. Minden rezdülés elütött a szomszédos családok létformájától. Életét unokáinak szentelő nagyanyám hadarós beszédébe különös, érthetetlen, a németre … Tovább »
A gyakorló jogászból lett művészettörténész, a Ben-Gurion Egyetemen doktori fokozatot szerző, és nemrég hazatérő Lánchidi Péter kabbaláról és szabadkőművességről szóló ismeretterjesztő előadásain megtelt a Magvető Kávézó a Dohány utcai zsinagóga mellett, háromszor is … Tovább »
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg. A radikális nonkonform költővel készült életút-interjú kiadója a Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ( a KKETTK Alapítvány) … Tovább »
A zsűri vasárnap jelentette be, hogy Maria Sztyepanová orosz írónőnek, költőnek és újságírónak ítélte az idei kitüntetést.
Sztyepanová 1972. június 9-én született Moszkvában. 1995-ben szerzett diplomát a Maxim Gorkij Irodalmi Intézetben. Nagy hatással volt a kortárs orosz … Tovább »
Szerzőnk zsidó verseiből nyújtunk át egy negyedik csokrot a verskedvelő olvasóknak.
Po nitmán
Itt a sírokon
már nincsenek nevek
eleven a bozót
egyre fényesebb
elnyeli a neveket a vadon,
a napsütötte túlvilág,
a temető végében
a pusztaság
ahogy … Tovább »
Pataki Éva forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező is: nem csoda, hogy Tűzföld c. regényére is jellemző a forgatókönyvszerűség, miközben pszichodrámába illő jelenetekkel dokumentál egy kort, minden kortünetével. Letehetetlen olvasmány. Erős dramaturgia feszíti; a feszültség … Tovább »
Visky András Kitelepítés c. könyve lélegzetelállító mű lágertapasztalatról és az ember szabadságáról. A szerzővel beszélgettünk.
A Kitelepítés több mint lágerregény és autofikció. Versszerű prózája 822 szakaszból álló, többszólamú dialógus vagy monológ. Voltak … Tovább »
Nem tudom, hogyan értsem a kérdést. Érthetem úgy, hogy a magyar írók (szépírók) között vannak-e zsidók. (Úgy teszek, mintha a Ki a zsidó? kérdésre lenne egyértelmű válaszom, holott nincsen.) Vannak, szép számmal, s úgy vélem, hogy az utóbbi évtizedekben többen, mint korábban. … Tovább »
A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.
Az … Tovább »