John Flournoy Montgomery – antiszemita amerikai nagykövet Budapesten

Miután átolvastam Peterecz Zoltán angol nyelvű tanulmányát, amelyikben az 1930-as évek magyar zsidó emigrációját elemzi, úgy gondoltam, hogy az szélesebb körű figyelmet érdemel. A Szombat olvasóit az különösen érdekelheti. Peterecz egyébként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanít és, habár én nem vagyok történész, úgy vélem, hogy megállapításai figyelemreméltóak. Különösen azok, amelyek az egykori budapesti nagykövet, John Flournoy Montgomery antiszemitizmusára vonatkoznak.

Montgomery 1878-ban született Missouri államban, egy Sedalia nevű kisvárosban. A tejfeldolgozásban szerzett vagyont, pontosabban a sűrített tej gyártásában. Az első világháború alatt a sűrített tej gyártása drámaian megemelkedett, mivel a friss tej nagy távolságokra való szállítása, a megfelelő hűtőberendezések nélkül, lehetetlen volt.

Alig 50 évesen már az egyik legnagyobb amerikai tejfeldolgozó, az International Milk Company elnöke, valamint a Demokrata Párt és Franklin Delano Roosevelt választási kampányának befolyásos támogatója. A hála nem maradt el. FDR-t 1932-ben elnökké választják, és egy évvel később Montgomeryt a budapesti nagyköveti posztra jelölik.

Az 55 éves Montgomery szinte semmit nem tud Magyarországról és diplomáciai tapasztalata sincs. Azt remélte, hogy Bécsben kap nagyköveti posztot. Nyolc évig 1933-41 között volt Roosevelt elnök követe Budapesten, és tevékenysége megkérdőjelezhető. 1941-ben felesége egészségi állapotára hivatkozva lemondott, valójában visszahívták. Akkoriban már rossz volt az USA viszonya Horthyékkal. 1941 decemberében Magyarország hadat is üzent az USA-nak.

Az idősödő Montgomery 1947-ben egy majd 300 oldalas memoárt jelentetett meg Hungary: The Unwilling Satellite vagyis Magyarország, a vonakodó csatlós címmel. Az 1993-ban magyarul is megjelent. Montgomery magyarázni próbálta budapesti tevékenységét, és Horthyval való baráti kapcsolatát. 1954-ben hunyt el.

Fontos itt megemlíteni, hogy Montgomery tevékenységének legjobb kutatója Frank Tibor, a 2022-ben elhunyt zsidó származású magyar akadémikus volt.

1880-1914 között mintegy másfél millió polgár vándorolt ki a Monarchia területéről, és az első világháború táján már legalább 100 ezerre becsülték a magyarul is beszélő zsidó bevándorlók számát Amerikában. Az első világháború befejezése után még volt egy bevándorlási hullám, főleg Horthy fehérterrorja elől menekültek el sokan, de mindennek a Johnson-Reed törvény vetett véget.

1924-ben a Johnson-Reed törvény drákói szigorításokat vezet be, egy kvótarendszert. Annak célja, a dél- és kelet-európaiak, valamint az ázsiai bevándorlók kirekesztése volt.

Évi 473 főre csökkentették a Magyarországról beengedhető legális bevándorlók keretszámát! Valójában valamivel több magyar vándorolhatott be különféle más címeken is, mintegy ezer évente, de ez a szám töredéke volt a korábbi magyar bevándorlásnak.

Montgomery nagykövet személyesen ellenezte a bevándorlást, és különösen ellenezte a zsidók beengedését Amerikába. Leveleiben arra panaszkodott, hogy minden amerikai politikusnak, vagy befolyásos közéleti személyiségnek akad zsidó barátja, akik vízumért kilincselnek. 1939-ben Montgomery már arról írt, hogy Budapesten 33700 vízumigénylést adtak be (többségében magyar zsidók) és az 70 évnyi kvótának felel meg!

Magánlevelezésében sem fogta vissza magát. Az amerikai nácik szóhasználatával élve “Jewnited States of America”-ról írt. Ugyanakkor szimpátiával viseltetett a magyar uralkodó osztály antiszemitizmusa iránt, és baráti kapcsolatokat ápolt a Horthy családdal is.

Montgomery jól érezte magát Budapesten. Gyakori vendég volt a bálokon és az Operában. Tetszett neki a magyar uralkodó osztály társasági élete, és csinos lánya Horthy Operabálján különösen nagy sikert aratott.

Nincsen statisztika arról, hogy nagykövetsége idején egyáltalán kapott-e zsidó származású magyar polgár amerikai vízumot, de nem kétséges, hogy Montgomery mindent megtett azért, hogy minél kevesebb zsidó bevándorló érkezzen az USA-ba.

1945-ben, az amerikaiak által felszabadított koncentrációs táborokból engedtek be először magyar zsidókat az Egyesült Államokba, humanitárius megfontolásokból.

Montgomery, magyar zsidók ezreinek életét menthette volna, ha segít a vízumkérések kedvezőbb elbírálásában. Később, 1944-ben ugyan voltak ilyen irányú amerikai erőfeszítések, de sok esetben azok már a villámgyorsan és rendkívüli hatékonysággal lebonyolított deportálások után történtek.

(Peterecz, Zoltán. “The Aftermath of Johnson–Reed: John F. Montgomery and Jewish Immigration from Hungary in the 1930s.” Hungarian Cultural Studies. Journal of the American Hungarian Educators Association, Volume 18 (2025): http://ahea.pitt.edu DOI: 10.5195/ahea.2025.595)