Szeptember 11 hamburgi előzményei
A merénylők közül hárman hosszabb időt töltöttek Hamburgban, ahol tanultak és kapcsolatokat építettek ki.
2001. szeptember 11 New York (Store norske leksikon)
Az Euronews cikke a 2001. szeptember 11-i terrortámadások németországi előzményeit mutatja be, különösen a Hamburgban működő dzsihadista csoport történetét.
Huszonöt évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az Euronews azt vizsgálja, milyen szerepet játszott Németország, mindenekelőtt Hamburg a merényletek előkészítésében. A 9/11-es támadásokban az al-Káida 19 terroristája négy utasszállító repülőgépet térített el. Három gépet a New York-i World Trade Center, illetve a Pentagon épületébe vezettek, a negyedik pedig Pennsylvaniában zuhant le. A támadásoknak csaknem 3000 halálos áldozata volt.
A merénylők közül hárman – Mohamed Atta, Marwan al-Shehhi és Ziad Jarrah – hosszabb időt töltöttek Hamburgban, ahol tanultak és kapcsolatokat építettek ki. Atta a hamburgi műszaki egyetemen városrendezést tanult. Több társával együtt a Marienstraße 54. szám alatti lakásban lakott, amely a későbbi „hamburgi sejt” egyik fontos találkozóhelye lett. A csoport tagjai az Al-Quds mecsetet is rendszeresen látogatták; a mecsetet később dzsihadista tevékenység és fiatalok toborzása miatt bezárták.
A hamburgi csoport tagjai 1999 végén Afganisztánba utaztak, ahol kapcsolatba kerültek az al-Káida vezetésével. A terrorszervezet alkalmasnak találta őket a tervezett akcióra, részben azért, mert hosszabb ideje éltek Nyugaton, ismerték a nyugati társadalmat és beszéltek angolul. Atta, al-Shehhi és Jarrah később az Egyesült Államokba utazott, ahol repülőgép-vezetést tanult. Ramzi Binalshibh – aki nem kapott amerikai vízumot – a háttérben segítette a támadás előkészítését.
Hamburg, Marienstraße 54. (a képen balról a második ház)
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mit tudtak a német és amerikai hatóságok a készülő merényletről. A 9/11 Commission szerint a hatóságok már a támadások előtt ismerték néhány későbbi elkövető vagy segítő személyét. A rendelkezésre álló információk azonban különböző szerveknél voltak szétszórva, és nem állt össze belőlük a készülő támadás teljes képe. A konkrét merénylet időpontját, helyszínét és módszerét a hatóságok nem ismerték. A támadások után Hamburg a nemzetközi nyomozás egyik központjává vált. Több, a hamburgi körhöz tartozó személy ellen eljárás indult, köztük Mounir al-Motassadeq ellen, akit végül terrorista szervezetben való tagság és a merényletekben elkövetett bűnsegély miatt elítéltek. Mások, például Abdelghani Mzoudi, bizonyíték hiányában felmentést kaptak.
9/11 alapvetően megváltoztatta Németország biztonságpolitikai szerepét is. Berlin támogatta az Egyesült Államokat az afganisztáni háborúban, majd a Bundeswehr húsz éven keresztül vett részt az afganisztáni misszióban. A német hadsereg 2021-es kivonulásáig 60 német katona vesztette életét a misszióval összefüggésben. Az Euronews szerint Afganisztán a Bundeswehr történetének legtöbb veszteséggel járó külföldi bevetése lett.
A cikk egyik legfontosabb tanulsága, hogy Hamburg nem egyszerűen a merénylők egyik tartózkodási helye volt: itt alakult ki az a kapcsolati és radikalizálódási hálózat, amelyből több későbbi gépeltérítő és a támadás fontos előkészítője kikerült. Ugyanakkor az Euronews hangsúlyozza: abból, hogy a német hatóságok bizonyos személyeket és kapcsolatokat ismertek, nem következik, hogy előre tudtak volna a konkrét szeptember 11-i tervről.
