Miliband brit külügyminiszter kitart a szankciók mellett
Ed Miliband brit külügyminiszter a Jewish Newsnak adott exkluzív interjúban megerősítette, hogy a brit kormány – a Nemzetközi Bíróság 2024 júliusában kiadott tanácsadó véleményével összhangban – nemcsak illegálisnak, hanem jogellenesnek is minősítette a „ciszjordániai megszállást”. A mostani intézkedések közé tartozik a „területekről” származó áruk és szolgáltatások importjának tilalma, valamint a megszállással összefüggő fegyverexport további korlátozása.
„Ha valaki arra a következtetésre jut, hogy a megszállás jogellenes, akkor logikusan meg kell vizsgálnia az adott területtel fennálló gazdasági kapcsolatokat is, ugyanúgy, ahogy más olyan területek esetében tennénk, ahol jogsértést látunk” – mondta.
Miliband visszautasította azt az állítást, hogy az Izraellel szembeni, szigorú szankciókkal veszélybe sodorná a Nagy-Britanniában élő zsidók biztonságát.
Kijelentette: „Bárki, aki a brit zsidókat az izraeli kormány intézkedései miatt veszi célba, antiszemita. Ezt nem is mondhatnám világosabban. Úgy gondolom, ezt az álláspontot az alsóház egészében osztják, és kormányként kötelességünk megvédeni a brit zsidókat”.
Határozottan cáfolta azt is, hogy a szankciók veszélyeztetnék a zsidók – köztük a brit zsidók – jogát az imádkozásra Jeruzsálem óvárosában: „Semmi ilyesmiről nincs szó. Senki sem akadályozza az imádkozást, az óváros látogatását vagy a rokonok felkeresését. Ezt teljes bizonyossággal mondhatom.” Hozzátette, hogy nem szabad összemosni a brit zsidók helyzetét, az izraeli kormány intézkedéseit és az Egyesült Királyság Izraellel fenntartott kapcsolatát. Különbséget kell tenni Izrael nemzetközileg elismert területei és a megszállt területek között.
Arra a kérdésre, hogy figyelmen kívül hagyta-e a brit zsidó szervezetek tanácsait, Miliband azt válaszolta, hogy a zsidó közösségen belül is többféle vélemény létezik.
Elárulta, hogy figyelmen kívül hagyta brit zsidó vezetők – köztük Ephraim Mirvis főrabbi, a Board of Deputies és a Jewish Leadership Council – kéréseit, hogy ne jelentsen be kereskedelmi szankciókat Ciszjordániával kapcsolatban. Döntését azzal indokolta, hogy „a passzivitás stratégiája nem stratégia”.
„Mindannyian elkötelezettek vagyunk a kétállami megoldás mellett. Mindannyiunkat megrázott az október 7-i Hamász-támadás, és remélem, ugyanúgy megrendít bennünket a gázai pusztítás és a halálesetek sora is. A nézetkülönbség köztünk abban áll, hogy mit kell tenni.”
Ő és Keir Starmer miniszterelnök is úgy vélik, hogy nem lehet tétlenül szemlélni a kétállami megoldás lehetőségének fokozatos felszámolását.
A külügyminiszter visszautasította azt az állítást is, hogy a szankciók izraeli választások előtti bejelentése külföldi beavatkozásnak minősülne.
„Mindig lesz olyan érv, hogy most nem megfelelő az időpont. Ha új kormány alakulna Izraelben, akkor is azt mondanák, hogy most nem alkalmas az időzítés. A brit kormány nem háríthatja át saját erkölcsi és politikai felelősségét az izraeli ellenzékre vagy az izraeli választókra.”
Szerinte a brit kormánynak saját maga alapján kell döntenie a jogszerűségről, az értékekről és az ezekből következő lépésekről. Véleménye szerint a Netanjahu-kormány politikája nem növeli Izrael biztonságát. „Az izraeli emberek döntik el, kit akarnak kormányuknak. Mi pedig azt tesszük, amit helyesnek gondolunk.”
Az interjú idején az izraeli kormány már bejelentette a válaszlépéseit. Ezek között szerepelt a brit konzulátus bezárása Kelet-Jeruzsálemben, valamint brit képviselők kizárása a Nemzetközi Gázai Támogató Központból.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter további intézkedéseket is ismertetett: megszüntetik a brit részvételt a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek képzésében, továbbá tizenkét brit parlamenti képviselő és Izrael-ellenes aktivista beutazását is megtilthatják. Miliband sajnálatosnak nevezte az izraeli reakciót.
Arra a felvetésre, hogy a szankciók esetleg sem a palesztinok, sem az izraeliek életére nem lesznek jelentős hatással, Miliband azt válaszolta, hogy a pénzügyi, építési és infrastrukturális korlátozások érdemi következményekkel járhatnak.
„Remélem, hogy más országokkal együttműködve képesek leszünk hatást gyakorolni. A cél az, hogy megállítsuk a végtelen telepbővítést, amely lerombolja a kétállami megoldás lehetőségét.”
