A brit kormány kereskedelmi tilalmat vezet be az izraeli telepeken előállított termékekre
A brit kormány kereskedelmi tilalmat vezet be az izraeli telepeken, Ciszjordániában előállított termékekre. A lépést Ed Miliband külügyminiszter jelentette be, és a brit kormány szerint kifejezetten a településpolitika ellen irányul — nem általános Izrael-ellenes bojkott.
Ed Miliband (Forrás: WIkipedia)
A háttérben elsősorban az E1-es telepítési projekt áll. Ez a Kelet-Jeruzsálem és Ma’ale Adumim közötti területen húzódó stratégiai térségben választaná ketté a Ciszjordániát, ezért London és több nyugati ország szerint komolyan veszélyezteti egy összefüggő palesztin állam létrehozásának lehetőségét. Augusztusban az Egyesült Királyság és számos szövetségese közös nyilatkozatban ítélte el az E1-tervet.
A brit kormány érvelése tehát lényegében az, hogy ha a kétállami megoldást még fizikailag lehetséges állapotban akarják tartani, akkor gazdasági következményeket kell kapcsolni a telepek további bővítéséhez.
Mennyira jelentős ez gazdaságilag?
Önmagában a tilalom várhatóan nem okoz nagy gazdasági veszteséget Izraelnek. A brit–izraeli teljes kereskedelem évente mintegy 6 milliárd font, miközben a telepekről származó brit import ennek csak töredéke; elsősorban mezőgazdasági termékekről, például friss terményről és borról van szó.
A jelentősége ezért inkább politikai és precedensértékű: London egyértelműen megkülönbözteti Izrael területén belüli kereskedelmet a megszállt Ciszjordániában lévő telepekkel folytatott kereskedelemtől. Spanyolország, Írország és Hollandia már szintén tett hasonló lépéseket.
Izrael nagyon keményen reagál. Gideon Sa’ar külügyminiszter lényegében megtorlással fenyegette meg Londont, mondván, ha Nagy-Britannia Izrael ellen lép, Izrael is lépni fog Nagy-Britannia ellen. Bezalel Smotrich a brit nagykövet kiutasítását sürgette, Itamar Ben-Gvir pedig egészen különös ellenlépést vetett fel: a brit Falkland-szigetekkel szembeni argentin igény elismerését.És az amerikai reakció — ez különösen érdekes
Az USA reakciója jóval keményebb, mint pusztán diplomáciai rosszallás.
MIke Huckabee nagykövet (képernyőfotó)
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint szinte biztos, hogy lesz amerikai válasz, és az nem feltétlenül csak a szövetségi kormánytól, hanem egyes amerikai államoktól is érkezhet. Szerinte a brit vállalatokat emiatt akár kizárhatják bizonyos amerikai államokban folyó üzletekből.
uckabee konkrétan Floridát említette: az állam bojkottellenes törvénye alapján brit cégek kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem üzletelhetnek bizonyos állami szervezetekkel vagy vállalatokkal, ha a brit kormány intézkedését Izrael bojkottjának tekintik. Egy floridai republikánus képviselő már azt állította, hogy milliárd dolláros brit–floridai üzletek kerülhetnek veszélybe.
Huckabee még egy meglehetősen erős gazdasági érvet is felhozott: állítása szerint a brit gyógyszerellátás mintegy 25%-a Izraelben készül, és azt kérdezte, London valóban hajlandó-e vállalni ennek a kapcsolatnak a kockázatát.
Fontos azonban: ezek egyelőre fenyegetések és politikai jelzések, nem bejelentett amerikai szankciók. Huckabee maga is azt mondta, hogy még nem tudja, pontosan milyen szövetségi vagy állami megtorló intézkedések következnek.
A nagyobb kép
Ez az ügy ezért már nem egyszerűen brit–izraeli kereskedelmi vita.
A tét három szinten van:
- Brit–izraeli: London gazdasági eszközzel próbálja megállítani a telepek terjeszkedését.
- Brit–amerikai: Washingtonban ezt egyes politikusok Izrael bojkottjaként értelmezik, és amerikai ellenlépéseket helyeznek kilátásba.
- Nemzetközi: az E1-projekt miatt egyre több nyugati ország próbálja gazdasági és diplomáciai eszközökkel megakadályozni, hogy a Ciszjordánia területi feldarabolása végleg ellehetetlenítse a kétállami megoldást.
A legfontosabb újdonság tehát az amerikai reakcióban az, hogy Washingtonból már nemcsak politikai tiltakozás hallatszik: felmerült a brit vállalatok amerikai állami szintű gazdasági korlátozásának lehetősége is. Ez könnyen komolyabb brit–amerikai kereskedelmi konfliktussá nőhet, ha Florida vagy más állam ténylegesen alkalmazza bojkottellenes jogszabályait.
