Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

A Holokauszt80 elnevezésű évfordulós programsorozattal egy időben , „Kiss-Rigó László püspök engedélyével és támogatásával” június 15-én felavatták a zsidótörvényeket aláíró Horthy Miklós kormányzó domborműves emléktábláját a Rókusi templom kertjében egy másik … Tovább »

Mi köze az arisztokrata vagy munkás származásnak a futballhoz? Miért nem „zsidó csapat” az MTK, és miért az mégis? Ki volt az a debreceni focista, aki a futballnak köszönhetően élte túl Auschwitzot? Volt-e cionista összeesküvés a Dunapark Kávéházban? Többek között ilyen kérdésekről … Tovább »

Herta Müller nyílt levele – 2. rész

Az egyik legnagyobb kortárs német író, a Nobel-díjas Herta Müller nyílt levélben fordult a nyugati közvéleményhez – arról az őrületről, amely a nyugati társadalom egy részét magával ragadta, mióta a Hamasz megtámadta Izraelt. Az írás … Tovább »

Térségünkben a zsidók a 18−19. század fordulóján a nemesi jogállású, kuriális településeken tűntek fel lakosként nagyobb számban (Csépa, Szelevény). Cseh- és Morvaország felől érkeztek. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmártonban felvásárló vándorkereskedőként említették … Tovább »

Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »

Savuot ünnepe kapcsán Biró Tamás tavaly az ünnep és a tóraadás közötti kapcsolatot vizsgálta. Idén a szóbeli tan fogalmával kapcsolatban tisztáz néhány félreértést.

Egy Izraelben huszonöt évvel ezelőtt hallott vicc szerint, amikor 1967-ben az izraeli hadsereg elfoglalta … Tovább »

Gergely Ágnes Az én száz versem (1959-2024) c. kötete kronologikus gyűjtemény, és az elején nem véletlenül idézi meg a misztikus romantikus Edgar Allan Poe Lee Annácska c. poémáját szerelemről és halálról, Szerb Antal 1944-ben összeállított Száz vers antológiáját és a Mikes … Tovább »

Lévai Jenő (1892-1983) népszerű újságíró, kiadó, a háborút követő néhány évben tucatnyi könyvet publikált a vészkorszakról. Azonban alig néhány évvel a karrierje 1948-as második csúcspontját követően ismét bukásra kényszerült.[1] Kiszorulását ezúttal a kialakuló diktatórikus … Tovább »

Az alakuló új vezetés és „a jövő reménye”

október 22-én körtávirat érkezett Izrael állam kelet-európai diplomáciai képviseleteire.

Arie Esel, az izraeli külügyminisztérium osztályvezetője arról tájékoztatta a címzetteket, hogy az egyre feszültebb magyar belpolitikai … Tovább »

Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.

A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »

Ábrahám Vera rendkívül sokoldalú könyvtáros, archívumkezelő, temetőkutató és kiadványszervező, a Szegedi Zsidó Hitközség egyik szellemi oszlopa. Öt éve faggatja a levéltárakat, könyv- és kézirattárakat, biográfiákat, annak az elkötelezettségnek a bűvöletében, hogy egy … Tovább »

Használhatjuk-e forrásként és elemezhetjük-e a kézzel írt ételrecepteket olyan szempontok alapján, mint bármely más történelmi témájú írásos dokumentumot? Lehet-e legitim forrás, felfogható-e életrajztörténetként két 1945 előtti kéziratos családi receptgyűjtemény, és az … Tovább »

Egy Kádár-kori disszidálás története

Erdélyi Marian (Mari) 1946-ban született Budapesten. A Zsidó Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, utána kalandos körülmények között szüleivel és bátyjával Bécsen keresztül alijázott. Interjú az 1964-es szökésről.

Kérlek, Mari, … Tovább »

Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »

Az alábbiakban Bolgár Dániel: Miért éppen a zsidók? – A zsidó siker és kudarc feltalálása Magyarországon c. könyvének zárszavát olvashatják, amolyan kedvcsináló gyanánt.

„A Gyöngyös és Vidéke [című lap] legutóbbi számában a Bankrészvény elzsidósodását állapítja … Tovább »

1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »

A szegedi zsidó temető

A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »

A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.

Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »

„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”

Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »