Niall Ferguson: A történészek tehetetlenek, amikor a mesterséges intelligencia hájpol Hitler mellett

Az Amerikában dolgozó világhírű skót tudós felteszi a kezét, mert úgy látja: hiába írt több könyvet is a holokausztról, a tények immár semmit sem számítanak, amikor a másik oldalon szélsőjobbos véleményvezérek, algoritmusok és botok (A bot: önvezérlő számítógépes program, amely gyakran valódi felhasználónk álcázza magát – a szerk.) jóvoltából az antiszemitizmus bekerül a politika fő sodrába, mérgezi a köztudatot és veszélyezteti a zsidókat. A gyűlöletnek ezzel az új formájával sokkal nehezebb szembeállítani a valós érveket.

A Times-ban megjelent tanulmány elkészítéséhez az elemző felkérte John-Clarke Levint, a Kurzweil Technologies kutatási igazgatóját, aki mint a tenyerét, úgy ismeri a digitális világot. Azt tapasztalják, hogy a gyűlölet mindennapi jelenség lett, a holokauszt triviálisnak számít. Az olyanok, mint Tucker Carlson és a CPAC követői nem találnak semmi kivetnivalót abban, ha valaki a náci revizionizmust terjeszti.

A mérget azután belecsepegtetik a fiatal konzervatívokba az olyanok, mint Nick Fuentes és ez még rosszabb, mint amikor valaki a megszokott módon tagadja, hogy megtörtént a Holokauszt. Mert hogy manapság inkább kigúnyolják és ünneplik a népirtást.

Ez a történelmietlen felfogás a mesterséges intelligencia jóvoltából úgy terjed, mint a rákos sejtek. Visszatért az antiszemitizmus és okosan keveredik a cionizmus-ellenességgel, valamint az antikapitalizmussal. A bujtogatók egyszerűen kétségbe vonják, hogy bármi rossz volt a holokausztban.

Elsősorban az érzelmekre játszanak, amikor támadják a melegeket, a  a feketéket, a zsidókat és a nőket. Fuentes úgy állítja be, mintha vicc volna az egész, nagyra becsüli Sztálint, dicséri a tálibokat és diktatúrát akar Amerikában. És csak egy újabb tabut tör meg, amikor kijelenti, hogy Hitlernek igaza volt, a holokauszt viszont kamu. A cél az, hogy hallgatóságának ne legyenek erkölcsi gátlásaik ilyen ügyekben.

A mesterséges intelligencia pedig eljuttatja ezeket a kétes véleményeket olyanokhoz, akik valószínűleg fogékonyak rá, ráadásul olyan sebességgel és tömegben, ami 10 éve még elképzelhetetlen lett volna. A botok pedig azt az érzetet keltik, hogy itt általános véleményről van szó. Ezek után sok fiatal úgy veszi, hogy akkor az ő felfogása teljesen legitim. Ennélfogva manapság igen népszerűek az antiszemita mémek.

Csakhogy az eredmény riasztó, mert a fiatal amerikaiak antiszemitábbak, mint elődeik voltak, aminek a jeleit már látni a napi politikában is. Ugyanakkor az algoritmusokat kezelő cégek elvesztik az ellenőrzést. Nem fordítanak elég pénzt rá, hogy kiszűrjék az ártalmas tartalmakat. A Meta, a TikTok és az X leragadt a régi módszereknél.

Ily módon az eddigi legnagyobb kihívás érte a Nyugat elkötelezettségét a szabad beszéd mellett: az MI vezérli a támadást a történelmi igazság ellen. Vannak persze hús-vér emberek, akik megálljt kiáltanak, de bot hadsereg elnyomja hangjukat.

Ezért új módszereket kell találni, hogy ki lehessen szűrni az ártó szándékú programokat. Itt közös fellépésre van szükség. Meg kell tanulni, hogy megbélyegezzük azt a bűnt, amely bemocskolja közös digitális környezetünket – figyelmeztet Niall Ferguson és szerzőtársa.

A The Times cikkét fordította: Jeszenszky Géza