Több mint 400 százalékkal ugrott meg az antiszemita incidensek száma Csehországban 2020 óta
Példátlan, több mint 400 százalékos emelkedést regisztrált a csehországi antiszemita incidensek számában az Európa Tanács független emberi jogi megfigyelő testülete, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) legfrissebb jelentése.
A 46 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet szakbizottsága mintegy ötévente értékeli az egyes országok helyzetét, és a Csehországról szóló hetedik jelentési ciklus a 2025. novemberi helyszíni látogatásra, valamint a 2026 márciusáig lezárt dokumentumelemzésre alapul.
A vizsgálat szerint a zsidók és az ukránok elleni gyűlölet megjelenése drasztikus fordulatot jelent a 2019-es előző értékeléshez képest,
amikor egyik csoport sem szembesült ilyen szintű ellenségességgel. Mindeközben a muszlimellenes retorika a korábban mért szint alá csökkent, és az általános idegenellenesség közepette a vietnámi közösséget továbbra is elkerülik a nyilvános támadások.
A csehországi zsidó hitközségek szövetségének adataira hivatkozó jelentés szerint a regisztrált antiszemita incidensek száma a 2020-as 874-ről és a 2021-es 1128-ról 2022-ben 2277-re emelkedett, majd a 2023. október 7-i terrortámadásokat és az Izrael–Hamász-háború kirobbanását követően ugrásszerűen megnőtt: 2023-ban 4328, 2024-ben pedig már 4694 esetet dokumentáltak.
Az incidensek túlnyomó többsége online gyűlöletbeszéd volt, amely gyakran a helyi zsidó közösséget tette kollektíven felelőssé az izraeli kormány lépéseiért, emellett a holokauszttagadó esetek száma 2024-ben 47 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva.
Bár a fizikai erőszakba torkolló incidensek száma viszonylag alacsony, 2024-ben a közel-keleti konfliktussal összefüggésben négy, zsidónak vélt személy elleni tettleges támadást rögzítettek – szemben a 2020 és 2023 között regisztrált összesen két esettel –, emellett tizenkét alkalommal rongálták és gyalázták meg a zsidó közösség ingatlanjait. A konkrét személyek, épületek vagy intézmények elleni célzott incidensek száma a 2022-es 24-ről az október 7-ét követő szűk három hónap alatt 32-re, 2024-ben pedig 118-ra ugrott.
A bizottság a gyűlölet-bűncselekmények súlyos, új dimenziójaként emelte ki a brnói zsinagóga ellen 2024. januári gyújtogatási kísérletet,
amelynek során a robbanószerkezet végül nem lépett működésbe. A nemzetközi nyomozás eredményeként öt, az interneten radikalizálódott és a dzsihadista terrorizmust népszerűsítő, 13 és 18 év közötti fiatalt vettek őrizetbe, akik közül kettőt gyűlöletre uszítással, valamint zsidó személyek és tulajdon elleni terrortámadás kísérletével vádoltak meg.
A jelentés tágabb emberi jogi problémákra – a roma gyermekek tényleges iskolai szegregációjára és zaklatására, a romák lakhatási és egészségügyi hátrányaira, valamint az LMBT+-személyek és az ukrán menekültek elleni gyűlöletbeszédre – is kitér, célzott iskolai és lakhatási intézkedéseket, továbbá a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni nemzetbiztonsági megközelítés áldozatvédelmi kiszélesítését sürgetve.
Pozitív fejleményként értékelték ugyanakkor
a roma kisebbségi ügyekért felelős kormánybiztosi hivatal 2022-es felállítását, valamint a 2025 és 2030 közötti időszakra szóló csehországi antiszemitizmus elleni stratégia 2025. októberi kormányhatározattal történt elfogadását. Az európai uniós irányelvekkel összhangban kidolgozott dokumentum a zsidó közösség biztonságának garantálását, az antiszemita gyűlölet visszaszorítását és a holokausztoktatás megerősítését tűzi ki célul, hivatalosan is beépítve a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) munkadefinícióját, amelyet a cseh parlament már 2019 januárjában elfogadott.
