Eisenkot a sorkatonai szolgálat kiterjesztését és az október 7-i támadás kivizsgálását ígéri, a kormányalakítás esélyei azonban továbbra is bizonytalanok

Gadi Eisenkot, a Yashar párt vezetője és az ellenzék miniszterelnök-jelöltje csütörtökön bejelentette, hogy már az új kneszet november 10-i megalakulása után megkezdi választási ígéreteinek törvényhozási megvalósítását, annak ellenére, hogy egyelőre kevés esély látszik egy stabil kormánykoalíció létrehozására.

Eisenkot négy kiemelt intézkedést nevezett meg:

• Általános katonai és nemzeti szolgálat: olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amely minden társadalmi csoportra kiterjesztené a szolgálati kötelezettséget.

• Az október 7-i támadás kivizsgálása: állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza a Hamász 2023. október 7-i támadásának és az azt megelőző biztonsági-politikai mulasztásoknak a feltárására.

• Költségvetési reform: átalakítaná az állami költségvetés elfogadásának és működésének rendszerét.

• A szolgálatot teljesítők előnyben részesítése: nagyobb társadalmi és gazdasági elismerést biztosítana azoknak, akik katonai vagy nemzeti szolgálatot vállalnak.

Eisenkot szerint a törvényjavaslatokat politikai partnereivel egyeztetve már az új parlament első időszakában szavazásra bocsátanák.

A parlamenti többség megvan, a koalíció mégsem áll össze

A Netanjahu-ellenes pártok összesen 67 mandátumot szereztek a 120 fős kneszetben. Ebből azonban csak 48 mandátum tartozik zsidó vezetésű pártokhoz, míg 19-et az arab pártok szereztek meg.

A problémát az jelenti, hogy a zsidó ellenzéki pártok többsége nem hajlandó koalícióra lépni az arab Egyesült Listával és a Ra’ammal.

Manszúr Abbász, a Ra’am vezetője is úgy nyilatkozott, hogy csekély, gyakorlatilag elhanyagolható az esélye egy Eisenkot vezette kisebbségi kormánynak, amelyet az arab képviselők kívülről támogatnának.

Eisenkot és az ellenzéki vezetők egyeztetnek

Eisenkot csütörtökön találkozott Naftali Bennett-tel, a B’Yachad vezetőjével. A megbeszélés célja egy új izraeli kormány mielőbbi létrehozása volt.

Jair Golan, a Demokraták párt elnöke szintén tárgyalt Jair Lapiddal, majd Eisenkottal és Manszúr Abbásszal is. Golan az egyetlen olyan jelentős zsidó ellenzéki politikus, aki nyíltan támogatja a Ra’ammal való kormányzati együttműködést.

Avigdor Liberman, a Jiszráél Bejtenu vezetője viszont ismét kizárta mind a Netanjahuval, mind az arab Egyesült Listával való kormányzati együttműködést. Egyelőre az ellenzéki partnereivel való kapcsolattartást is visszafogta.

Eisenkot: nem engedjük megkérdőjelezni a választás eredményét

Eisenkot azzal vádolta Netanjahut és a Likudot, hogy szervezett kampányt folytatnak a választási eredmények hiteltelenítésére.

Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vizsgálja a választásokba történő feltételezett külföldi beavatkozást, amelynek kapcsán Katar neve is felmerült.

Eisenkot hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot a szakmai szerveknek politikai befolyás nélkül kell lefolytatniuk.

Ugyanakkor kijelentette: a kneszet november 10-i beiktatását semmilyen körülmények között nem szabad késleltetni.

Jair Lapid szintén arról számolt be, hogy a rendelkezésére bocsátott információk alapján nincs olyan körülmény, amely indokolná a választási eredmények megtámadását vagy az új parlament megalakulásának elhalasztását.

Mahmúd Abbász a béketárgyalások újraindításában reménykedik

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász a ciprusi elnökkel, Nikosz Hrisztodulidisszal folytatott nicosiai találkozóján reményét fejezte ki, hogy az új izraeli kormány megalakulása lehetőséget teremt a béketárgyalások újraindítására.

Abbász szerint a palesztin fél kész a párbeszédre, hogy Izrael és Palesztina biztonságban, stabilitásban és békében élhessen egymás mellett.

A Times Of Israel cikke ugyanakkor megjegyzi, hogy a kétállami megoldás támogatottsága az izraeli politikai közéletben jelentősen visszaszorult, és az izraeli zsidó lakosság többsége ellenzi egy palesztin állam létrehozását.

A cikk legfontosabb politikai következtetése: Eisenkot megpróbálja a parlamenti törvényhozásban is érvényesíteni a választási győzelmet jelentő ellenzéki mandátumfölényt, még akkor is, ha egyelőre nem tudja biztosítani a kormányalakításhoz szükséges többséget. Különösen a sorkatonai szolgálat kiterjesztése és az október 7-i állami vizsgálóbizottság felállítása lehet olyan ügy, amelyben az ellenzék a kormányalakítási patthelyzet ellenére is megpróbálhat többséget teremteni.