Elhunyt Nádas Péter író

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor gombosszegi otthonában meghalt Nádas Péter, jelentették be a hírt az író közösségi oldalán szerdán. A Kossuth- és József Attila-díjas Nádas 83 éves volt.

Nádas Péter,1942-2026 (Fotó: Stekovics Gáspár)

A bejegyzésben azt írták, a hírt a család kérésére tették közzé, de egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.

Nádas Péter Budapesten született 1942-ben. Felmenői közül egyik apai dédapja Mezei Mór volt, aki hírlapíróként, ügyvédként és a dualizmus korában országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Polgári hátterű zsidó munkáscsaládban született, Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként. 1944. október 15-e, a nyilas hatalomátvétel után édesanyja hamis papírokkal Bácskába, majd Újvidékre menekül fiukkal, de az ostrom előtt közvetlenül visszatérnek a fővárosba. Apja, testvéreivel és egy barátjukkal egy újpesti-rakparti pincében befalazza magát, ahol hamis papírokat gyártanak és röplapokat nyomtatnak. Nádas Péter az ostromot édesanyjával nagybátyja, Aranyossi Pál újságíró lakásában vészeli át, más, hamis papírokkal menekített gyerekek és felnőttek között. A házat bombatalálat éri. Szülei 1945-től magas rangú kommunista pártvezetők és vállalatvezetők lettek. Öccse Nádas Pál gyógypedagógus, a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik alapítója. A két fiút 1948-ban, az otthonukhoz közeli Pozsonyi úti református templomban megkeresztelték. Előbb édesanyjuk hunyt el rákban, utána három évvel édesapjuk a gyászban megroppanva, öngyilkos lett. Nádas Péter nagynénje, Aranyossi Magda gyámsága alá került. Egész életművére rányomta bélyegét tragikus családtörténetük és a 20. századi magyar történelem.

Tanulmányait tizenhat évesen hagyta abba, fényképészetet, majd újságírást tanult, a Nők Lapja szerkesztőségében, később a Pest Megyei Hírlapnál dolgozott fotóriporterként majd újságíróként. 1967-ben jelent meg első kötete, egy novella- és elbeszélésgyűjtemény, A Biblia. 1969-től szabadfoglalkozású író. Az 1970-es évek első felében többször is járt Kelet-Németországban, ösztöndíjasként egyetemi előadásokat hallgatott Berlinben. Egy családregény vége című regényét 1972 augusztusában fejezte be, ám csak 1977-ben adta ki a Szépirodalmi Könyvkiadó.

Digitális Irodalmi Akadémia szerint 1973 nyarától dolgozott egyik főműve, az Emlékiratok könyvén, amelynek első változatát megsemmisítette, és amelyet végül 1985-ben fejezett be. Ezután kezdte írni hasonlóan nagy hatású regényét, a Párhuzamos történeteket, amelyen kisebb megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott, és amely végül 2005 őszén jelent meg három kötetben. 1984-től a Zala megyei Gombosszegen élt és alkotott. Nagyívű memoárját, a kétkötetes Világló részleteket 2017-ben vehették kézbe a magyar olvasók. Legutóbbi könyvei: Rémtörténetek (2022), Szépírás mint hivatás (2023), Helyszínelés (2024), Szünet nélkül (2025). Legutolsó könyve, a Halott barátaim tavaly novemberben jelent meg.

Nádas Péter 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Berlini Művészeti Akadémia 2006-ban választotta tagjai közé választotta, a József Attila-díjat 1985-ben, a Kossuth-díjat 1992-ben kapta meg. További rangos elismerései: Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1991), Franz Kafka-díj (2003), Prima Primissima díj (2003), Márai Sándor-díj (2006), Márai Sándor-díj (2006), Brücke Berlin-díj (2012), Aegon Művészeti Díj (2018), Berman Irodalmi Díj (2022). 2007-től a XIII. kerület, 2010-től pedig Budapest díszpolgára.

„Nádas szövegei nagyfokú intellektuális és érzelmi intenzitással bírnak, igaz ez már a korai sikert hozó Bibliára is, de különösen érezhető az 1986-ban megjelent Egy családregény vége című regényében, amely egy gyermek szemszögéből dolgozza fel a háború és a diktatúra okozta traumákat – írta Nádasról a Telex kritikusa egy korábbi cikkében, amihez bátran hozzátehetjük a zsidó asszimiláció és a zsidóság miatti üldöztetés okozta intellektuális drámákat, amelyekről a Családregény mellett a Párhuzamos történek és a Világló részletek is vall. A Telex cikke szerint “Az Emlékiratok könyve egy személyes és filozofikus hangvételű regény, amely a narratív összetettség és a lélektani mélység révén a modern magyar irodalom egyik legfontosabb alkotásává vált. A Párhuzamos történetek monumentális regényfolyama három kötetben tárja elénk a 20. századi magyar és európai történelmet. Nádas ebben a regényben a történelem hétköznapi emberek életére gyakorolt hatását mutatja be, közben sokszor szinte mikroszkopikus részletességgel elemezve a szereplők lelki folyamatait, testi és szellemi vágyait, valamint a társadalmi korlátokat.”

Kapcsolódó cikkek:

Sanders Iván: Metakommunikáció haladóknak – Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Szántó T. Gábor: Széderkor kivirágzott a szederfa – Nádas Péter 70. születésnapjára

Deczki Sarolta: Kisbakancs és lakkcipő

Berlinbe kerül Nádas Péter archívuma – “A 20. század katasztrófáitól sújtott zsidó család”

Nádas Péter átvette a Berman irodalmi díjat