Trump feloldaná a szankciókat, és olajat vásárolna Oroszországtól
Normális időkben talán nem kellene foglalkoznunk Donald Trump amerikai elnök legújabb ötletével: a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalását követő, szombati bejelentése szerint az Egyesült Államok dízelolajat vásárolna Oroszországtól, hírek szerint a pénzügyminisztérium már engedélyezte is a Moszkva elleni szankciók feloldását.
A tervezett üzlet oka az iráni és újabban a szaúdi háborús helyzet miatt megugró olajárak visszaszorítása, amely kedvezően befolyásolhatná a november eleji félidős választásokhoz közeledő amerikaiak szavazási kedvét.
Bár vannak, akik támogatják a gazdasági megfontolást mint legfőbb érvet, az üzletet kritizálók szerint az üzemanyagárak mérséklése nem indokolhatja az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók enyhítését. És vannak olyan elemzők is, akik szerint a vásárlásnak nem várható érdemi, huzamosabb ideig tartó hatása az amerikai benzinárakra.
A trumpi kommunikációt ismerve szinte lényegtelen epizód, hogy az elnök egy hete még azt mondta az Irán elleni háború gazdasági következményéről, hogy az „csekély ár azért, hogy biztonságban tartsuk a világot és a hazánkat.”
Volodimir Zelenszkij, az Oroszországgal negyedik éve nyílt háborúban álló Ukrajna elnöke „gyenge döntésnek” nevezte az – egyébként éppen az ukrán–amerikai tárgyalások idején nyélbe ütött – egyezséget, és úgy véli, hogy azzal Washington áttételesen az agresszort finanszírozza.
Brian Fitzpatrick republikánus képviselő bejelentette, hogy törvényhozási úton próbálja megakadályozni az orosz olaj importját. A szintén republikánus képviselő, Don Bacon szerint az oroszokkal szembeni szankciókat nem enyhíteni, hanem szigorítani kellene, meg kell akadályozni, hogy Moszkva a háború folytatásához szükséges bevételekhez juthasson.
Ám ami miatt Trump bejelentését rémisztőnek tartjuk, az az, hogy Oroszország az Amerika és Izrael legfőbb ellenségének számító Iszlám Köztársaság katonai, politikai és gazdasági támogatója, fegyverkereskedelmi partnere: többek között az Öböl-menti amerikai támaszpontok elleni iráni rakéta- és dróntámadásokat is orosz műholdas megfigyelésekre és hírszerzési adatokra alapozhatták, és Moszkva kiberbiztonsági segítséget is nyújthat Teheránnak.
Mindebből még nem következik az, hogy Trump lazítani szeretné az Izraellel való köteléket, az azonban biztos, hogy az amerikai–orosz üzlet rövid és hosszabb távon is sértheti Izrael biztonsági érdekeit.
