„Izrael elszigetelése történelmi léptékű erkölcsi kudarc”
„Sötét korszak ez a zsidók számára világszerte” – vélekedik Bernard-Henri Lévy francia filozófus. – „Büszkének, erősnek és bölcsnek kell maradnunk.”
Bernard Henri-Levy
A francia filozófus, Bernard-Henri Lévy éles szavakkal bírálta a nyugati államok közösségét, amiért szerinte a Hamász 2023. október 7-i mészárlása után diplomáciailag magára hagyták Izraelt. A nyugati szolidaritás elmaradása úgy fog bevonulni a történelembe, mint erkölcsi kudarc és az emberség veresége.
A Jewish News Syndicate (JNS)-nek adott tel-avivi interjúban a 77 éves gondolkodó, akit gyakran egyszerűen BHL rövidítéssel emlegetnek, így fogalmazott:
„Izrael támogatásának hiányát a jövő történészei a Nyugat egyik legszégyenteljesebb pillanataként fogják értékelni. Ez az emberség veresége, erkölcsi vereség. Az erkölcsi irányzék (moral compass) teljes elvesztése.”
A Párizsban élő Lévy már a Hamász-mészárlást követő napon Izraelbe utazott. Egy évvel később Israel Alone („Izrael egyedül”) című könyvében dolgozta fel azt, hogy a zsidó állam nem kapta meg a várt diplomáciai támogatást. Arra a kérdésre, hogyan élte meg mindezt, röviden így válaszolt:
„Sokkal több volt ez egyszerű megrendülésnél.”
Rendőri védelem alatt
Lévy ezúttal azért látogatott Izraelbe, hogy megtartsa a Haifai Egyetem Comper Center for the Study of Antisemitism and Racism nevű kutatócsoportja által szervezett, kortárs antiszemitizmusról szóló éves konferencia nyitóelőadását. A rendezvényt a szervezők a modern antiszemitizmussal foglalkozó legnagyobb tudományos konferenciaként jellemezték. A tanácskozás 550 résztvevőt vonzott, köztük 250 helyszíni előadót, valamint számos külföldi vendéget, akik online kapcsolódtak be a munkába.
Lévy arról beszélt, hogy az antiszemitizmus az utóbbi években oly mértékben erősödött fel, „amilyet egész életében nem tapasztalt”. Biztonsági okokból ma már csak ritkán szerepel nyilvánosan Franciaországban. Nagy-Britanniában pedig – mint mondta – csupán egyetlen helyen érzi magát biztonságban:
„Még akkor is, ha filozófiáról vagy nem zsidó témákról tartok előadást, az Egyesült Királyságban számomra az egyetlen biztonságos hely egy zsinagóga.”
A filozófus több mint húsz éve, a Wall Street Journal újságírója, Daniel Pearl 2002-es pakisztáni meggyilkolásáról szóló könyvének megjelenése óta rendőri védelem alatt áll Párizsban.
„Mérgező elegy”
A nyugat-európai nagyvárosokból elvándorló zsidó közösségekről szólva Lévy hangsúlyozta, hogy mindenképpen szembe kíván szállni ezzel a folyamattal.
„Európának nem lenne jövője, ha a zsidók elköltöznének innen.”
A kialakult helyzetért egy általa „mérgező elegynek” nevezett jelenséget tesz felelőssé: egyrészt a szerinte „ostoba, műveletlen és barbár antiszemitákat”, másrészt a francia politikai vezetést, amelynek Izraellel kapcsolatos álláspontja megítélése szerint sokszor tovább rontja a helyzetet.
Ennek ellenére továbbra is harciasan tekint a jövőbe:
„Ez a helyzet arra ösztönöz, hogy ellenálljak, harcoljak és győzzek.”
A klasszikus politikai közép elkötelezett híveként Lévy egyaránt elhatárolódik Franciaország nyíltan antiszemita szélsőbaloldalától és az Izrael-barát szélsőjobboldaltól, amely számára szintén aggasztó jelenség. Tavaly emiatt bojkottálta a jeruzsálemi antiszemitizmusról szóló konferenciát, mivel azon egy szélsőjobboldali párt vezető politikusa is felszólalt.
A JNS-nek adott interjú végén Lévy a világ zsidó közösségeinek jelenlegi helyzetét nyomasztónak nevezte:
„Sötét korszak ez a zsidók számára világszerte. Büszkének, erősnek és bölcsnek kell maradnunk.”
