Netanjahu „Iszlám köztársaságnak” nevezte Nagy-Britanniát
Újabb diplomáciai konfliktust váltott ki Nagy-Britannia és Izrael között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kijelentése, amelyben az Egyesült Királyságot gúnyosan „iszlám köztársaságnak” nevezte. A brit kormány a megjegyzést „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette, és jelezte, hogy az ügyet hivatalosan is felvetette az izraeli kormánynál.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Hadsereg Rádió 2026. augusztus 13-án közzétett podcast-epizódjában. (Képernyőfelvétel: Hadsereg Rádió/YouTube)
Netanjahu a kijelentést egy, az izraeli hadsereg rádiójának adott interjúban tette. A beszélgetés során a brit Izrael-politikát, illetve a brit médiát bírálta. Megemlítette Randolph Churchillt, Winston Churchill fiát, aki az 1967-es hatnapos háború idején Izrael mellett foglalt állást. Netanjahu szerint ma nehéz lenne hasonlóan Izrael-párti brit hangot találni, majd ironikusan úgy fogalmazott, hogy mindez a „Britannia iszlám köztársaságában” történik.
A miniszterelnök egy másik megjegyzésében azt állította, hogy Nagy-Britannia akár az „első iszlám köztársaság” lehet, amely nukleáris fegyverrel rendelkezik. A kijelentés különösen azért váltott ki felháborodást, mert az Egyesült Királyság demokratikus, világi állam, amelyben jelentős muszlim kisebbség él. A megfogalmazást brit és nemzetközi kritikusai az iszlamofób retorika körébe sorolták.
A brit kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy Netanjahu kijelentései nem tekinthetők elfogadható politikai vitának. London ugyanakkor nem csupán nyilvánosan bírálta az izraeli miniszterelnököt: a brit kormány közvetlenül az izraeli féllel is felvetette az ügyet. Ez azt jelzi, hogy a megjegyzést diplomáciai szempontból is komolyan vették.
Az izraeli reakció igyekezett mérsékelni a konfliktust. Egy izraeli kormányszóvivő szerint Netanjahu lényegében J. D. Vance amerikai alelnök korábbi megfogalmazására utalt, vagyis nem feltétlenül saját, új állításként fogalmazta meg a gondolatot. Ez azonban nem oszlatta el a brit kormány felháborodását.
A vita hátterében az izraeli–brit kapcsolatok egyébként is növekvő feszültsége áll. A brit kormány az utóbbi időszakban egyre kritikusabban viszonyul az izraeli kormány politikájához, miközben Netanjahu ezt Izrael nemzetközi elszigetelésének részeként értelmezi. A mostani szóváltás ezért nem pusztán egy szerencsétlen politikai megjegyzés ügye, hanem a két ország között kialakult szélesebb diplomáciai konfliktus újabb jele.
A republikánus Fehér Házhoz hasonlóan Netanjahu is azt állította, hogy Európában a hatalmat muszlim bevándorlók veszik át.
Arra hivatkozott, hogy a nagy számú muszlim lakosság az európai nemzeteket Izrael ellen fordítja, miközben az európai országok – köztük olyanok is, amelyeket bevándorlásellenes politikusok vezetnek – egyre élesebb kritikát fogalmaznak meg Izrael gázai fellépéseivel kapcsolatban, a 2023. október 7-i, Izrael déli részét ért Hamász-támadás óta.
