Összesen 151 találat (1 - 20) : Novák Attila.
Háborúról és békéről az iráni dúsítók és a B2-es vadászbombázók árnyékában.
Bár próbálok minden helyzetet a lehető legobjektívebben vizsgálni (ami amúgy lehetetlen), alapvetően pacifista vagyok, olyan, aki nem szereti a háborúkat, a vérontást. Ám annyira nem vagyok … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Nagy érdeklődéssel olvastam Seres László újságíró, publicista és Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő közösen jegyzett válaszcikkét. Cikkem alapvetően nem a gázai háborúval, hanem ennek magyarországi percepciójával foglalkozott, melyet a válaszcikk nem cáfol, … Tovább »
A rendkívül brutális gázai-izraeli háború és ennek hatásai messze túlmennek Izrael és a Közel-Kelet határain, és a világ zsidósága szempontjából perifériális magyar zsidóság egyes csoportjain is éreztetik hatásukat.
Ezek a csoportok az elmúlt években – talán a világban … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
A zsidó állam valahogy nem tud beilleszkedni a közel-keleti régióba.
Ennek van pozitív hozadéka is, hiszen a környező többség államai katonai vagy egyéb diktatúrák, korlátozott szabadságjogokkal, zavaros belső viszonyokkal, szegénységgel, egyes helyeken politikai-és gazdasági … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
A nép ujjong. A Moszad, a Sabak és a katonai elhárítás (Aman) a régi: Irán fővárosában, Teheránban sikerült megalázni az ellenséget, likvidálni a Hamasz másodszámú vezetőjét. Pár órával korábban a Hezbollah egyik főnökét Bejrútban. Teheránban ágyában halt meg a Gonosz és … Tovább »
Minden eddiginél közelebb hozta a közvetlen háború valóságát Irán dróntámadása Izrael ellen. Ugyanis a kockázat megvalósult, innen nem lehet már tovább lépni.
A háború logikája elől nem lehet kitérni: a zsidó állam (teljes joggal) meg fogja torolni nemzeti szuverenitása … Tovább »
A Magyarországról Izraelbe irányuló kóser húsakciók, melyek kezdetben szeretetcsomag-formáját öltötték, később pedig szabályos export-tevékenység keretei között folytak – fontos üzenettel bírtak abból a szempontból is, hogy (bár) országok között zajlottak, de ennél kisebb … Tovább »
Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról és annak világvisszhangjáról írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Novák Attila történész, lapunk korábbi munkatársa válaszol.
Milyen minőségi változásokat hoz a Közel-Keleten … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról és annak világvisszhangjáról írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Novák Attila történész gondolatait olvashatják.
Izrael gázai háborúja indokolt, vagy ha úgy tetszik: legitim. Izraeli … Tovább »
“…a vallási alapú állampolgár-szűkítés igazából annak a következménye, hogy Izraelben a „csónak megtelt”, és az állam ezirányú alapideológiája ellenére, az országnak már nincs igazán szüksége bevándorlókra. Az izraeli népszaporulat magas, a lakosság száma növekszik, … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
“Arra nagyon ügyelnek, hogy a radikális jobboldali ideológiai paletta elemei ne tűnjenek el – ám úgy, hogy ennek egyik fontos elemét, a ’zsidó’ szót ne ejtsék ki a szájukon.”
Óriási győzelmet aratott a kormányzó párt. Egy korszak kezd kialakulni sajátos jegyekkel, utódaink … Tovább »
Tomi Lapid és Ungvári Tamás bizarr találkozója a korai Kádár-rendszer Budapestjén (1964)
1964 júliusában a budapesti Újlipótvárosban, egy Pozsonyi úti lakásban egészen különleges találkozó és beszélgetés zajlott le több magyar zsidó részvételével. A résztvevők egyike … Tovább »
Magyarországon ma választási kampány zajlik és ebbe sok minden belefér, a küzdelem és a harc teljesen legitim. Ám a legitimnek mondható vetélkedés nem legitimálhat minden eszközt és célt. Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt (az ellenzéki előválasztások győztese) olykor zsidókról … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »