Összesen 121 találat (1 - 20) : Novák Attila.
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »
Friss, és nem előzmény nélküli hír, hogy egy izraeli kémszoftverrel – melyet kizárólag az izraeli védelmi minisztérium engedélyével lehet eladni – figyeltettek magyar ellenzéki újságírókat, és másokat.
Függetlenül attól, hogy a teljes ügy egésze a homályba vész, … Tovább »
Az 1960-as évek elején új szelek kezdtek fújni és ennek voltak szervezeti alapjai is. Az 1950-es évektől vezetett „cionista” és zsidó ügyekkel foglalkozó dokumentumokat rendezték, a dossziék áttekintése után megállapítva, hogy az eltelt évek során a cionista vonalon folytatott … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.
Novák … Tovább »
A lubavicsi rebbe „Erec Jiszrael döntése” és az ENSZ Palesztina vitája egy magyar állambiztonság dokumentum tükrében (1976)
Egy olyan magyar állambiztonsági dokumentumot fedeztem fel nemrégiben, amely a lubavicsi chaszid mozgalom leghíresebb alakjával, a rebbével, Menachem Mendel … Tovább »
Shlomo Carlebach Budapesten – egy budapesti izraeli diplomatára ráállított ügynök szemével (1966)
Izrael hatnapos háborúja előtt, amikor is még teljes (bár közel sem baráti) diplomáciai kapcsolatok álltak fenn a zsidó állam és a keleti tömb országai között, a budapesti … Tovább »
Gyomorforgató puccskísérletnek vagyunk a szemtanúi. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetésének néhány belső ellenzője és a kormánymédia – enyhe EMIH-es rásegítéssel – próbálja meg kivégezni Heisler Andrást, a Hitközségek demokratikus módon megválasztott … Tovább »
A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.
Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »
Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén[1]
Engländer Tibort 1953. január 29-én vette őrizetbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Budapesti Osztálya. A letartóztatások másokat is érintettek, másnap Forgács Jánost, Fényes Istvánt és Radó Miklóst tartóztatták … Tovább »
Viharos zsinagóga-eladás Lágymányoson (1959-1966)
Van a magyarországi zsidóság 1949 utáni történelmével és társadalmával foglalkozó kutatók körében egy széles körben elterjedt nézet, mely szerint a kommunista hatalomnak hálás zsidóság vezetői felmondták a társadalmi … Tovább »
Válasz Bodnár Dánielnek
A Népszava honlapján 2019. július 18-án megjelent cikk szerint Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke „mind tudományos, mind közéleti szempontból elkeserítőnek és abszurdnak” tartja, hogy az Egyetem keretén belül működő Magyar Zsidó … Tovább »
A Magyar emlékek Izraelben című kötet azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális nyomokat mutatja be, amelyek Magyarországról, sőt a történelmi ország területéről eredtek, és a Közel-Keleten, Izraelben … Tovább »
Amikor az ember az izraeli választásokról szóló kommentárokat és tudósításokat olvassa, élesen elválik egymástól az izraeli és a nem izraeli (benne zsidó és más) média és közvélemény perspektívája.
Az európai és amerikai zsidó orgánumok egy részét … Tovább »
A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Izrael és a diaszpóra – modern helyzetben
Izrael ma egészen különleges szerepet tölt be a közép-európai zsidó diaszpóra identitásában. Ez az identitás az elmúlt évtizedekben nagy változásokon ment keresztül. Jelentősen lecsökkent a vallásosok elemek aránya. Ugyanakkor … Tovább »
A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.
A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.
