Milyen áron ne fejlődjenek a magyar-izraeli kapcsolatok

Írta: Novák Attila - Rovat: Politika

Friss, és nem előzmény nélküli hír, hogy egy izraeli kémszoftverrel – melyet kizárólag az izraeli védelmi minisztérium engedélyével lehet eladni – figyeltettek magyar ellenzéki újságírókat, és másokat.

Novák Attila

Függetlenül attól, hogy a teljes ügy egésze a homályba vész, és valamilyen hírszerzési tevékenységet minden állam folytat (lásd a pár évvel ezelőtti amerikai történetet), ki kell mondanunk, hogy ez az ügy – itt és most – szégyenletes és elítélendő.

Benjamin Netanjahu – azóta szerencsére távozott izraeli exminiszterelnök – nélkül, aki új szintre emelte a korrupciót a zsidó államban, ez az ügylet minden bizonnyal nem köttethetett volna meg. Netanjahu, aki alapvetően mindent a saját hatalmi céljainak rendelt alá, és nem sok érzékenységgel rendelkezett a közép-európai térség, illetve annak zsidósága iránt, vélhetően magától értetődően adott zöld utat ennek az ügyletnek is. Amely nem csak beavatkozik egy másik ország belügyeibe, de maga is alkalmas arra, hogy a magyar ellenzék Izraellel bizalmatlan attitűdjét még tovább rontsa.

Izraeli politikusok és közemberek az ilyen esetek kiderülésekor sokszor hivatkoznak arra, hogy a zsidó államnak ellenséges közegben kell túlélnie, ergo minden eszköz megengedett. Akik ezen az állásponton vannak, éppen azt felejtik el, hogy Izrael nem az 1950-es/1960-as években van, hanem túljutott nehéz születési korszakán. Megtehetné azt – a saját biztonsága veszélyeztetése nélkül –, hogy ne adjon/adasson el kémszoftvereket olyan országoknak, amelyeknél felmerül a lehetőség arra, hogy visszaélnek ezzel. Az egészben izraeli részről nemcsak az a problematikus, hogy nem veszi figyelembe, hogy kialakult demokráciák legitim közéleti szereplőiről gyűjtenek – a tudtukon kívül, illegálisan és vélhetően illegitim módon, törvénytelenül – információkat, de súlyos – a Netanjahu-kabinetet egyébként is jellemző – történelmi érzéketlenség figyelhető meg.

Ez az érzéketlenség abban érhető tetten, hogy a zsidó és izraeli szempontból egyaránt roppant szenzitív régió – e szerint a felfogás szerint – éppen olyan közömbös hely a világtérképen, mint a céggel kapcsolatban álló harmadik világbeli diktatúrák, ahol a miniszterelnöki hatalmi érdekek érvényre jutnak és a barterek megköttetnek.

Aki ezt a kémszoftvert eladta, talán nem volt tisztában azzal, hogy Közép-Európa óriási zsidó temető, Magyarországon pedig még sokezer zsidó identitású/vallású ember él. Azzal sem volt tisztában, hogy a magyar demokrácia nem olyan régi, általános problémákkal küzd, a kormány és az ellenzék viszonya katasztrofális, és egy ilyen illegális lehallgató eszköz széleskörű használata semmi másra nem jó, mint a maradék bizalom aláásására, azonkívül a zsidó- és Izrael-ellenes indulatok felkorbácsolására.

Szép dolog a kulturális kapcsolatok fejlesztése, hasznos a gazdasági-tudományos kötődések előmozdítása. Ám a titkosszolgálatok együttműködéséből ki kellene szorítani a másik ország belpolitikájára ható elemet és kizárólag a közös terror-ellenes fellépésre kéne szorítkozni.

Azaz: olyan áron, hogy akár a demokrácia, akár a magyar zsidóság helyzete, akár a zsidó állam hosszú távú érdekei sérüljenek, nos, ezen az áron ne fejlődjenek a magyar-izraeli kapcsolatok.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]