Összesen 470 találat (1 - 20) : Kertész Imre.
„A zsidóknak és a palesztinoknak is a szülőföldjükön kell maradniuk, az anyaországuk pedig nem Magyarország” – mondta Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese.
Ez a mondat nem politikai álláspont, hanem a kulturálatlanság önarcképe.
Egy olyan ember beszél, … Tovább »
Remekművet gyönyör, ugyanakkor nehéz is elemezni, mert végtelenül érzelem- és gondolatgazdag, komplex és bonyolult műről van szó.
Árva – már a cím sokat sejtető. Így, konkretizáló névelő nélkül globálissá nő az értelme: mindenki árva, árvaságra ítéltetett az … Tovább »
Schweitzer József ma lenne 103 éves. A Rabbiképző későbbi igazgatójának rabbivá avatása után sem szűnt meg a kapcsolata alma materével, az 1960-as évektől pedig Scheiber Sándor meghívására oktatott az intézményben. Az OR-ZSE Intézménytörténeti Kutatócsoportja írása.
Schweitzer … Tovább »
„A könyv szerkezete és híradása mégsem elsősorban szociológiai-történelmi, hanem a létezés teljes szerkezetét veszi célba. Ugyanakkor a szociológiai-történelmi kiindulópontok, a rejtett társadalomábrázolás nélkül nem jutott volna el világképének ilyen intenzív megformálásáig”, … Tovább »
Krasznahorkai László író kapta az irodalmi Nobel díjat, jelentette be ma a Svéd Királyi Akadémia „lenyűgöző és víziókkal teli életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejét.”
Krasznahorkai 1954. január 5-én született Gyulán.
A … Tovább »
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….”
A hírekből tudható … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről.
A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. … Tovább »
Hogy an lehetséges, hogy az „Izrael-bírálat”, mint fogalom, létezik, miközben „Svédország-bírálatról”, „Görögország-bírálatról” még senki sem hallott? Még „Németország-bírálatról” sem, holott ez az ország, történelme okán talán megérdemelné a kitüntetett … Tovább »
A német Becsületrend, a Pour le Mérite tagjává választották Nádas Péter írót. Rajta kívül egy izraeli arabistát és egy francia művészettörténészt ért a megtiszteltetés. Jelölésük elfogadásával a rend összesen hetven tagot számlál, melyben korábban Kertész … Tovább »
A „hagyományos” antijudaizmus és antiszemitizmus az Örökkévaló és a Kinyilatkoztatás ellen irányul, ami a kiválasztott népnek hirdettetett, ugyanakkor mindeneknek szól. („A tanúságban maga J.ve tanúskodik önmagáról. – írja Paul Riceur – Még tovább menve, a tanúság kihirdetésre, … Tovább »
Kertész Imre Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg először, de a története máig tovább íródik.
Az író először több folyóiratban publikálta a mű készülésével párhuzamosan írt feljegyzéseit, majd 1992-ben megjelent az ezekből komponált Gályanapló, 2022-ben … Tovább »
A hovatartozásról, a könyvszeretetről és az emlékezetről
Van-e alapvető különbség a zsidó irodalom és más irodalmi hagyományok között? Talán a vallás? A nemzeti útkeresés? Az antiszemitizmus? A közös történelemtudat? Mi hoz össze olyan eltérő témájú könyveket, mint … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
A sangháji főkonzul fogadásán, a Marriott különtermében odalépett hozzám egy európai asszony. Aznap délelőtt érkeztem Pekingből, ahol kulturális tanácsosként dolgoztam, így az én dolgom volt, hogy részt vegyek a Sorstalanság című film ottani bemutatóján. Nagyon sokan voltak a … Tovább »
“Alapító okiratunk, és tagságunk folyamatosan képviselt értékrendjének megfelelően tiltakozunk Döbrentei Kornél író, költő, publicista 2025-ben kapott Kossuth-díja, továbbá Takaró Mihály író, irodalomtörténész idei Széchenyi-díja ellen.”
“Mindkettőjük nyilvános munkássága … Tovább »
Az antiszemita kijelentéseiről elhíresült két irodalmár 2019 után idén újfent magas állami kitüntetést kapott. Takaró Mihály Széchenyi-, Döbrentei Kornél Kossuth-díjat vehetett át.
2019-ben előbbi József Attila-, utóbbi Magyarország Babérkoszorúja-díjban részesült. … Tovább »
Akasztófa a híres „Arbeit macht frei” felirat mellett. A lengyel idegenvezető a szeretetreméltó szláv akcentusával meséli, hogy ide akasztották fel Rudolf Hösst, az auschwitzi tábor parancsnokát. A fuldoklás közben még utoljára láthatta az általa vezetett tábort.
Az utazásunk … Tovább »
2022 tavaszán felkérést kaptam, hogy írjak kritikát két frissen megjelent regényről. A regényeket a Magvető adta ki, egyidőben, azonos formátumban és hasonló borítóval. Egy kortárs palesztin írónő és egy kortárs izraeli író művét terelte párhuzamos pályára a kiadó. Postafordultával … Tovább »
A kiskőrösi zsinagógánál szerveztek megemlékezést december 27-én Dr. Birnfeld Sámuel rabbi és műfordító halálának 80. évfordulója alkalmából. A megjelenteket a Kiskőrösi Zsidó és Keresztény Kulturális Egyesület nevében Benyikné Szalai Csilla köszöntötte.
Az eseményről … Tovább »