“Könyvemben összefoglaltam azt a 67 Oscar díjat, amelynek magyar vonatkozása van”

A rendszerváltást is átívelő életútja 40 éven át, 2015-ig összekapcsolódott a Külügyminisztériummal. Szolgált Dél-Jemenben, konzul volt Líbiában. Az Öböl-háborút megelőzően, Kuvait iraki megszállásakor ő vezette a kuvaiti magyarok Jordániába történő kimenekítését.

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet volt Libanonban, Cipruson, Szíriában és Jordániában, főkonzul Los Angelesben. Arabul, angolul, oroszul, franciául beszél. Királyokkal, több mint 100 államfővel, miniszterelnökökkel, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális személyiségekkel került kapcsolatba II. János Pál pápától a marokkói királyig, Tom Lantostól Placido Domingon keresztül Arnold Schwarzeneggerig. Hivatásos diplomata, egyben a kultúra és művészetek ügyének önkéntes nagykövete, ápolója.

A művészetek között is kiemelkedő elkötelezettséggel szolgálja a magyar filmművészetet. Filmszeretete kora fiatalságára nyúlik vissza, amikor is statiszta szerepet játszott Szabó István Szerelmesfilmjében és egy siófoki nyárban sorban állt, hogy megnézhesse a korszak ikonikus filmjét, a Szelíd motorosokat. Filmművészet pártoló missziója különösen azután teljesedett ki, hogy 2007-től kinevezték Magyarország Los Angelesi főkonzuljának. A Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál lebonyolításában és szakmai támogatásában kiemelkedő szerepet játszott. Megalapította a Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm Fesztivált, amely egyedülálló lehetőséget adott a magyar dokumentumfilmeseknek az amerikai bemutatkozásra. Végül, de nem utolsó sorban már itthon megalapította a Magyar Hollywood Tanácsot, mely a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi és a világon máshol is működő filmes világhírességek emlékét kívánja megőrizni.

Diplomáciai pályáját, utazásait a kultúra világában sodróan érdekes könyveiből is megismerhetik az érdeklődők. Hollywood híres magyarjai című könyvében például leírja a filmtörténet egyik legmeghatóbb magánjellegű mentőakcióját. Kertész Mihály rendező – aki Casablanca című filmjéért 1943-ban Oscar díjat kapott – nem utazhatott Magyarországra a családját menteni. Megkérte főnökét, a Warner Bros. stúdió elnökét, Jack Warnert, hogy látogassa meg rokonait budapesti útja során. Jack Warner valóban Budapestre utazott, és sikerült elintéznie a szükséges papírokat Kertész édesanyja számára és sikerült asszonyt kijuttatni Magyarországról. Kertész húgát, sógorát és három gyermeküket nem sikerült kijuttatni. Őket később Auschwitzba deportálták, ahol a családtagok többsége életét vesztette; a három gyermek közül csak egy élte túl a borzalmakat. )

Bokor Balázs sokoldalú, magas színvonalú munkálkodását díjak, érdemrendek, elismerések sora övezi. Többek között birtokosa a Szír és a Litván Érdemrendnek, a görög Phoenix Rend kitüntetésnek, a Los Angeles Committee for Foreign Relations Edwin Hubble díjnak a nemzetközi kapcsolatok kimagasló segítéséért a kaliforniai magánszektorban. A Magyar Kultúra lovagja cím és A Világ Magyarságáért díj kitüntetettje.

Mind diplomataként, mind az egyetemes kultúrát szívén viselő emberként különösen szívesen emlékszik vissza első nagykövetségének országára, Libanonra. Itt kapta meg 1995-ben libanoni Nemzeti Cédrus Rend parancsnoki fokozata elismerést.

Akivel beszélgetek:

Bokor Balázs.

-Magányosak a cédrusok Libanonban?

Bejruti nagykövet koromban fantasztikus érzés volt barangolni a hegyekben és beleszagolni a történelembe. Vajon mi mindent láttak a legendás cédrusok, amelyek között többezer évesek is voltak? Nem véletlen, hogy Csontváry Kosztka Tivadart is megfogta ez a téma, amikor elkészítette a Magányos Cédrus című művét. 1995-ben a Bsharri cédruserdőnél az akkor művelődési miniszterrel, Fodor Gáborral avathattam fel Csontváry emléktábláját. A Magányos cédrus áll, bár egyáltalán nem tudjuk bizonyosan, hogy melyik is ihlette meg pontosan nagy festőnket.

– Miért lehet Libanonban két hatalom?

Libanon politikai rendszere a különböző vallási felekezetek közötti kényes egyensúlyra épül. A felekezetek közötti megállapodások szerint köztársasági elnök csak maronita keresztény, miniszterelnök csak szunnita, a parlament elnöke síita muszlim lehet. Ez a rendszer elméletileg a békét szolgálná, de a gyakorlatban gyakran politikai megbénuláshoz és döntésképtelenséghez vezet. A valódi „kettős hatalmat” azonban a síita Hezbollah jelenléte jelenti. Ez a szervezet nem csupán egy politikai párt, hanem egy olyan fegyveres milícia is, amelynek katonai ereje esetenként meghaladja a hivatalos libanoni hadseregét. A Hezbollah az egyetlen milícia, amely a polgárháború után nem tette le a fegyvert. Saját iskolákat, kórházakat és szociális ellátórendszert tart fenn, így az államtól független hatalmi bázissal rendelkezik. Politikai súlyánál fogva képes blokkolni a kormányzati döntéseket, így gyakorlatilag párhuzamos hatalmi központként működik.

– Egy diplomata rajongása a filmművészet iránt. Miért éppen a film?

A film nagyszerű találmány. Mindenki számára fogyasztható. Talán a legjobban alkalmas a fiatalok lekötésére, akik számára a film egyszerre szórakozás, tanulás, ismeretterjesztés és közösségi érzés. És nem utolsósorban a szemek tágra nyitását segíti, az új, korábban nem látott és tapasztalt élmények megszerzését. Engem is odaszegezett a szélesvászon a székhez. Egyébként ma is, és ezért sajnálom, hogy egyre kevesebb ember néz filmet mozikban, kihagyva a szélesvászon érzését. A Szerelmesfilm meghatározó élményt adott, hiszen Szabó István, rendezőóriásunk közelébe kerülhettem. Akkor még nem sejtettem, hogy jóval később jó kapcsolatba kerülök vele és a Hollywood híres magyarjai könyvem előszavát is ő írja. A Szelid motorosok pedig valóban ikonikus film. Kovács László operatőr maga is ikon volt. 2007-ben, amikor kikerültem Los Angelesbe, megismerhettem őt személyesen, de sajnos kiérkezésem után nem sokkal elhunyt. Az első komoly főkonzuli rendezvényem a tiszteletére rendezett emlékkonferencia volt a Raleigh Filmstúdió Chaplin termében, amelynek részese volt Jack Nicholson, Peter Fonda, Dennis Hopper és Zsigmond Vilmos is.

– Milyen alkotói területeken nyertek magyarok Oscar-díjat?

Az Oscar és a csillagok című nemrég megjelent könyvemben, elsőként foglaltam össze a kezdetektől máig megszerzett 67 Oscar díjat, amelyeknek magyar vonatkozása van: magyar vagy magyar felmenőkkel rendelkező személy kapta. A filmszakmának nincs olyan szegmense, amelyhez ne fűződne magyar siker, magyar Oscar-díj. Rendező, producer, színész, operatőr, zeneszerző, díszlet vagy jelmeztervező, sminkmester stb. stb.

– Igaz, hogy a magyar-zsidó művészeknek alapvető szerepe volt Hollywood életében?

Teljes mértékben igaz! Jelentős a sikeres hollywoodi magyar-zsidók száma. Ráadásul sokan közülük Magyarország keleti területeiről, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származtak. Hollywood nem lenne ma az, ami, ha nem lett volna a Ricsén született Adolph Zukor, a Paramount Pictures és a Tolcsván született William Fox (Fuchs Vilmos), a 20th Century Fox stúdió alapítója. No, persze még sokan másik alkotják a hosszú sort…

– A legsikeresebb és a legtragikusabb magyar filmes sors Hollywoodban?

A legsikeresebb kétségtelenül Adolph Zukor volt. Sikerének titka abban rejlett, hogy alapjaiban gondolta újra a filmipart, és a mozgóképet vásári mutatványból globális üzleti birodalommá emelte. Felismerte, hogy a közönséget nemcsak a történet, hanem az ismert arcok vonzzák a mozikba. „A közönség sohasem téved” – mottó köré építette stratégiáját: mindig azt adta az embereknek, amit látni akartak, legyen szó drámáról vagy vígjátékról.

A végzetes sors leginkább Putty Liát jellemezte. Az 1920-as évek némafilm-korszakának egyik legnagyobb magyar csillaga volt. Karrierjét a hangosfilm megjelenése és egy abszurd baleset törte ketté: 1931-ben egy csirkecomb csontszilánkja akadt meg a torkán. A műtét utáni fertőzés következtében fellépő vérmérgezésbe és tüdőgyulladásba halt bele mindössze 35 évesen.

– Technikai Oscar-díjak és magyar díjazottak.

Az emberek többsége nem tudja, hogy 25 filmes kategóriában adnak Oscar díjat. Közöttük van a tudományos és technikai Oscar díj, ami aztán a legkevésbé ismert. Nem így kellene lennie ennek, hiszen ma már a filmkészítésben jelentős szerepet kap a technikai kreativitás. Több magyar kapott már ilyen díjat, de maradjunk az utolsónál. 2025-ben az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el az erdélyi magyar szakember, Áfra Attila Tamás munkáját. Az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét. Ez már a második Oscar díja volt, hiszen 2021-ben is részesülhetett a díjban az Intel Embree fejlesztőcsapatának tagjaként, akkor egy olyan algoritmus megalkotásáért, amellyel fotórealisztikus képeket lehet előállítani, a sugárkövetés-alapú szoftvereket hatékonyabbá téve.

– Miért és hogyan hozta létre a Magyar Hollywood Tanácsot?

Gyermekkoromtól kezdve meghatározta életemet a film szeretete. Utolsó diplomáciai küldetésem, a Los Angeles-i főkonzuli megbízatás pedig rádöbbentett arra, hogy a hollywoodi magyar örökség az egy valódi kincsesláda. Felbecsülhetetlen értékű információkat gyűjtöttem össze a hollywoodi magyarokról és komoly kapcsolatokra tettem szert. Hazatérésem után rá kellett jönnöm arra, hogy ez a témakör nincs megfelelően kezelve Magyarországon, holott a hazai kulturális értéktár fontos részét kellene jelentenie. Egyfajta küldetésképpen kezdtem foglalkozni a témával. Nem igazán találtam a központi szereplők között partnereket, így magam vágtam bele a munkába. Létrehoztam az idén 10 éves Magyar Hollywood tanácsot, hogy intézményes keretek között tudjak a Hollywood létrehozásában, működtetésében és felvirágoztatásában megkerülhetetlen szerepet játszott magyarok hazai ismertségét erősíteni.

Fontos együttműködő partnerre találtam először Adolph Zukor szülőfaluja, Ricse polgármesterének személyében, több barátomban, majd Mátészalka város vezetőiben. Mára több tucatönkormányzattal, intézménnyel vagyunk szoros kapcsolatban, az Origo Filmstúdió pedig legmeghatározóbb partnerünk. Az elmúlt 10 év bizonyította, hogy megérte az erőfeszítéseket, egyre jobban beivódik a köztudatba az, hogy Hollywood a magyar alapítóatyák és a későbbi fontos magyarok nélkül nem lenne az, ami most. Úgy gondolom, hogy ebben a Magyar Hollywood Tanács – szerénytelenség nélkül – fontos szerepet játszott és játszik ma is.

– Hol sikerült eddig emléktáblákat állítani és melyek a további terveik?

Több, mint 50 magyarországi vagy a szomszédos országok magyarlakta területeinek településeivel vagyunk együttműködő viszonyban. Folyamatosan jelen vagyunk megemlékezéseinkkel az ott született vagy felmenőik révén onnan származó hollywoodi magyar sztárok születésnapján. Emléktáblát avattunk már Putty Lia (Gibárt), Várkonyi Mihály (Kisvárda), Tony Curtis és Adolph Zukor (Mátészalka), Hajmássy Ilona (Nagykőrös), Bánky Vilma (Nagydorog), Lugosi Béla (Debrecen), George Cukor, Andy Vajna, Adolph Zukor, Andrew Laszlo, Gábor ZsaZsa, Lugosi Béla (Budapest) emlékére.

Táblaavatást tervezünk Kiskunfélegyházán (Kertész Mihály), Sopronban (Altmann Jakab János – John Alton).

– Miért éppen Adolph Zukor díjat alapítottak és eddig kik kapták?

Adolph Zukor kétségtelenül a leghíresebb hollywoodi magyar, a Magyar Hollywood tanács is szülőfalujában, Ricsén bontott zászlót. Ezért a Ricsei Önkormányzattal közösen alapítottuk meg ezt a díjat 2018-ban. Azóta többek között az Oscar díjas Szabó István, Rófusz Ferenc, Deák Kristóf vagy olyan rendezők, mint Sándor Pál, Herendi Gábor, Enyedi Ildikó, Csupó Gábor, Andy Vajna kapta meg a díjat.

– Beszélhetnénk a Los Angelesi Magyar Dokumentumfilm Fesztiválról?

Los Angeles-i munkám során megtapasztaltam az akkor már régóta folyó Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál létét. Nagyon jónak tartottam a magyar játékfilmek ottani bemutatását. Magam azonban nagyon szerettem a dokumentumfilmeket is. Ezért 2010-ben megalapítottam a Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm Fesztivált. Olyan partnerekre találtam, mint a Dél-Kaliforniai Egyetem, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház, a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Szövetsége, a Magyar Filmunió – a Magyar Filmalap Nemzetközi Divíziója, a William Fox Los Angeles-i Magyar Filmklub, a Magyar Filmművészek Szövetségének Dokumentumfilmes Szakosztálya. Külszolgálatom alatt három évben tudtam ezt megrendezni. Fontosnak tartottam, hogy rendszeressé tegyük a Los Angeles-i magyar dokumentumfilmes bemutatkozásokat. A dokumentumfilmek kulturális értékük mellett nagyszerű korképet is adnak Magyarországról, amit nem kell félnünk bemutatni az érdeklődő külföldieknek. A dokumentumfilmek egyfajta országimázsként is működnek. Amennyiben pedig negatív jelenségeket mutatnak be, azt objektíven, a magyar valóságként szerepeltetik. A 2010-es és 2011-es fesztiváltól különbözően 2012-ben az eseménynek egy külön mottója is volt: Wallenberg motívumok. 2012-t ugyanis a magyar kormány Wallenberg emlékévnek nyilvánította, ezzel is adózva Raoul Wallenberg emlékének. A fesztivál un. „Best Choice” díját Gyarmathy Lívia „A mi gólyánk” című filmje nyerte.

– Konzulként, nagykövetként sokat tett a kultúráért- művészetekért.

Olyan családban nőtem fel, ahol a kultúra mindig értéknek számított. Ezért aztán bármilyen posztot is töltöttem be 40 éves diplomáciai karrierem során és azóta is, a kultúra mindig középpontban állt. Tudjuk jól, hogy a politikai és gazdasági kétoldalú kapcsolatok érdekorientáltak. De ez valójában természetes is. A kultúra az, ami igazi, önzetlen hidat tud képezni népek között. Szerencsémre, a szerteágazó diplomáciai feladatok között mindig elég helyet tudott elfoglalni a kultúra. Ez a tevékenységem is közrejátszott abban, hogy a Kultúra Lovagja címet is megkaptam.

– Hogyan jött létre Kertész Imre Sorstalanságának arab nyelvű kiadása?

Kertész Imre 2002-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat első magyar íróként, a holokauszt és a diktatúra borzalmait feldolgozó munkásságáért, különösen a Sorstalanság című regényéért. Én Damaszkuszban dolgoztam akkor nagykövetként és tevékenységemben fontos szerepet játszott a kulturális kapcsolatok építése. Több magyar költő és író műveit fordíttattam le arab nyelvre és adattam ki. Jó barátom volt a magyar-arab Saleh Thaier, aki ezt a regényt is lefordította arabra. Szerencsémre rendelkezésre állt egy kiadó is, az Al Mada, amely 2005-ben kész volt kiadni egy deklaráltan zsidó szerző zsidó témájú művét. Azt hiszem, egyedülálló sikert aratott ez a könyv, amelyet végül az egész arab világban terjesztettek.

– Beszélhetünk a Los Angeles-i Márai emléksorozatról?

Márai Sándor életének utolsó tíz évét San Diegoban töltötte. Halálának 15. évfordulóján Los Angeles-i magyar főkonzulként a város polgármesterével együtt avathattam fel a nagy író emléktábláját. Az ünnepségen Bács Ferenc színművész, Márai korábbi filmbeli megformálója, az Emigráns című film főszereplője az író Füveskönyv című művéből olvasott fel részleteket. Az eseményen Márai családtagjai is részt vettek. A városi központi könyvtár előadótermében angol nyelvű Márai-szimpóziumot tartottunk, akárcsak később Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetem magyar klubjában is. Havas Judit előadóművész Márai monodrámáját, az Eszter hagyatékát mutatta be főkonzuli rezidenciám előadótermében. Visszatekintve is hiszem, hogy olyan kezdeményezés volt a megemlékezés, amit nem lehetett volna kihagyni és valóban méltó emléket állított az íróóriásnak.

– Ki Bunyik Béla aki azt mondta Önnek:…”nem baj, ha egy magyar filmben dráma van, de legalább egy percet tegyél bele a végébe, amikor kisüt a nap. Legyen remény, és máris minden más.”

Jó mondás! A reménynek ma is nagyon fontos szerepe van életünkben. Bunyik Béla a Távolban magyar című, 2011-es kiadású könyvem egyik interjúalanya volt. Los Angeles-i külszolgálatom idején nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki vele. A film neki is az élete. Ő a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító igazgatója és immár több, mint 20 éve szervezi azt. Sokat tett a magyar film amerikai megismertetéséért.

– Beszéljen a Raleigh Stúdióról és az Origo Films Groupról.

2007-ben főkonzuli megbízatásom kezdetén, Los Angeles-i rezidenciámon került aláírásra az a szerződés, amelynek eredményeképpen 15 éve megnyílhatott Magyarország legnagyobb filmstúdiója, a Raleigh Budapest, a mai Origo. Erre a stúdióra csak büszkék lehetünk, hiszen a világ legjobb 8 stúdiója közé választották be. Mára az amerikai filmek kiemelt forgatási helyszíne, a londoni Pinewood után a második az amerikai filmek forgatása terén Európában. Az Origo Filmstúdió a Magyar Hollywood Tanács legfontosabb együttműködő partnere, együtt küldetés szerűen ápolják a hollywoodi magyar gyökereket. A stúdióban Adolph Zukor, Andy Vajna, Gábor ZsaZsa emlék múzeuma is látható, és most van folyamatban a Tony Curtis múzeum létrehozása is.

– Magyar gyermekdal a 2023-as Oscar Díjátadón. Énekelte egy Oscar-díjas filmművésznő, aki felajánlotta az „arcát” a mátészalkai zsinagóga felújításához.

Igen, tudjuk jól, hogy Jamie Lee Curtis (Tony Curtis lánya) nagyszülei Mátészalkáról vándoroltak ki az USA-ba. Az Oscar-díjas színésznőt 2021-ben – magyarországi forgatása során – levittük Mátészalkára, ahol igen meghatottan szemlélte családja múltjának emlékeit, különösen a helyi zsinagógában. Megtudta, hogy a zsinagóga felújításra vár, és rögtön felajánlotta, hogy „arca” lesz ennek a folyamatnak, amennyiben látható jelei lesznek a munkálatoknak. Ott, a zsinagógában is eldúdolta a gyerekdalt, majd az Oscar átadón is hallhattuk. Öröm volt, hallani, amikor a nagy színésznő nyilvánosan megvallotta magyarságát.