Nem, a Dávid-csillag nem provokáció
A flensburgi járásbíróságon egy nőnek csak azzal a feltétellel engedték meg, hogy belépjen a tárgyalóterembe, ha leveszi a Dávid-csillagos nyakláncát. „Ez nem értelmezési kérdés, nem nézőpont megítélése vagy valamiféle „jogi bizonytalanság” következménye, hanem igazságügyi botrány” – vélekedik Annabelle Ganapol-Vučelić, a Németországi Zsidó Jogászok Szövetségének tagja.
Annabelle Ganapol-Vučelić a Németországi Zsidó Jogászok Szövetségének tagja
„Már önmagában is botrány – folytatja. – A dolog tragikus iróniája azonban az, hogy a nő éppen azért volt jelen a bíróságon, mert egy antiszemita üzlettulajdonos ellen folyt eljárás. Az illető tavaly nyáron egy feliratot helyezett ki az üzletén, amelyen ez állt: A zsidóknak ide tilos belépni!”
A flensburgi esetről annak idején a Szombat is beszámolt: bár a Hans Velten Reisch szaküzletének ajtaján olvasható feliratot hamar levettették, a bolt belső falára kifüggesztve később is látható volt. „Semmi személyes. Ez nem antiszemitizmus. Csak nem bírom elviselni őket”, mondta akkor a 60 éves üzlettulajdonos, aki a gázai háborúval és Németország Izrael-politikájával indokolta az ellenszenvét.
A történtek nemcsak Flensburgban és a közösségi médiában váltottak ki felháborodást, hanem több parlamenti párt is elítélte a boltost.
A hatóságok nem fogadták el a védekezését, a feljelentések nyomán per indult ellene, amelynek a június eleji tárgyalásán az üzlettulajdonost bűnösnek mondták ki népgyűlöletre uszítás miatt, ezért 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, valamint 1200 euró megfizetésére kötelezték egy koncentrációs tábor emlékhelyének javára.
Erre a tárgyalásra nem engedték be azt a nőt, aki Dávid-csillagos nyakláncot viselt.
„A bírósági tárgyalások rendjét és biztonságát olyan viselkedés veszélyeztetheti – folytatja Annabelle Ganapol-Vučelić –, amely zavarja az eljárást, vagy olyan tárgyak, amelyeket demonstratív befolyásolásra, nyomásgyakorlásra vagy rendzavarásra használnak. Egy Dávid-csillagos nyaklánc? Egy ilyen ékszer nem felhívás, nem provokáció, és nem rendzavaró cselekmény. Nem politikai agitáció eszköze, hanem az egyén személyiségének, vallási identitásának, vallásszabadságának és emberi méltóságának kifejezése.
„Nem, a zsidó vallási jelképek jelenléte egy bírósági tárgyalóteremben nem tekinthető a rend vagy a biztonság megzavarásának.
Ezt valójában eddig is tudtuk.
Vagy legalábbis azt hittük, hogy tudjuk.”
