Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

A Sorstalanság visszautasítása

87 éves korában elhunyt az egyik legjelentősebb kortárs német író, a Nobel-díjas Günter Grass. A szerző halálának hírét kiadója, a göttingeni Steidl Verlag jelentette be. A lübecki Günter Grass Ház szerint egy közelebbről meg nem nevezett fertőzés okozta a halálát. “Nem egyazon témával foglalkoztunk, de barátok voltunk, egymás tisztelői” – nyilatkozta a hír kapcsán Kertész Imre.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

A bécsi Erzsébet Klinikán haldoklik egy lány, de nem tudja, hogy csak percei vannak hátra. Bernhardi professzor, a klinika igazgatója, megtiltja a papnak, hogy betegének feladja az utolsó kenetet, és ezzel ráébressze a valóságra. A lány meghal.

Az eset nyilvánosságot kap, és azonnal … Tovább »

Irodalmi délutánra invitál a Bibó István Közéleti Társaság és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A magyar zsidó sors hét évtizedéről vallanak kortárs írók és költők március 20-án, pénteken, 17:00 órától a Centrál Kávéház galériáján. Az eseményen köszöntőt és bevezetőt mond Konrád György író.

A legutóbbi párizsi gyilkosságokra utalva arról beszélt, hogy “a demokrácia nem tudja megvédeni magát”.

A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mellett számos civil szervezet és magánszemély mondott le a holokauszt emlékéve alkalmából elnyert állami pályázati támogatásról. A különféle zsidó közösségi szervezetek és magánszemélyek is azért mondtak le erről … Tovább »

 Fontos, hogy emlékezzünk az igaz emberekre, embermentőkre – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kedden a Parlamentben rendezett holokauszt-konferencián.

A Jelenkor Az emlékezés feladata című holokauszt-konferenciája kiállításmegnyitóval veszi kezdetét. A Cseri László és Valkó László képeiből készült – 2014. december 23-ig megtekinthető – kiállítást Havasréti József nyitja meg.

Tizennégy millió összbevétellel zárult szerda késő este a Fogadj örökbe egy macit! alapítvány negyedik jótékonysági árverése, amelynek keretében ismert emberek ajánlottak fel személyes tárgyuk kíséretében egy játék mackót, hogy a befolyó pénzt a fogyatékkal élők munkahelyteremtésére fordítsa a szervezet.

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Czeizel Endre és Bárdossy Péter Kertész Imre és a sors című könyvét december 3-án mutatják be Szegeden.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, egy városrészt, amelyet a mindenkori hatalom jelölt ki a zsidók számára kényszerlakhelyül. A legutolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben. A modern gettót a német nemzeti … Tovább »

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »