Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás 

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Rubik Ernő, Szabó István, Kertész Imre és az On the spot alkotói a legszámontartottabb magyarok a világban a Bridge Budapest rangsora szerint. A toplistát külföldi újságírók állítottak össze és a Forbes magazinban jelent meg. Az élvonalban egyetlen nő van.

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

A Nobel-díjas író Friderikusz Sándorral beszélgetett nem sokkal azután, hogy augusztus 20-án átvette a Magyar Szent István Rend díjat. Sokak szerint a Sorstalanság szerzőjének nem lett volna szabad elfogadnia a kitüntetést a mostani kormánytól – az ATV-n csütörtök este leadott Friderikusz-interjú majdnem fele ezzel a témával foglalkozott.

A holokausztra való megemlékezés áll majd a középpontjában a 10. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztiválnak, amelyet szeptember és november között rendeznek meg a Tisza-parti városban.

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án, az állami ünnepen a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében a Sándor-palotában.

A magyar állam legmagasabb kitüntetésére azok válnak méltóvá, … Tovább »

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A szerkesztő, Stephan Ozsváth összeállításában úgy vélekedett, hogy az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas tervezett … Tovább »

Hogyan próbálja a jobboldal megszeretni a Nobel-díjas írót?

A Die Welt című konzervatív német napilapban megjelent születésnapi interjúban a nyolcvanéves Kertész Imre annak idején odamondott, kiosztott sok mindenkit. Ő lett nyolcvanévesen a magyar irodalom fenegyereke. Kedélyesen … Tovább »

Nyílt levélben fordult a Jobbik Áder Jánoshoz, miután sajtóhírek szerint az államfő Magyar Szent István Rend kitüntetést adományoz Kertész Imre írónak. A párt szerint a Nobel-díjas író a magyarságról tett korábbi kijelentései miatt méltatlan az elismerésre.

Kertész Imre tegnap kiszivárgott augusztus 20-i állami elismerése olyan abszurd és hihetetlen fordulat az elmúlt hónapok történelmi és emlékezetpolitikai “vitájában”, amit nemcsak felfogni, de még elhinni se könnyű. Kertész a nol.hu szerint a Magyar Szent István Rendet kapja, és az Index úgy tudja,  az sem kérdés már, hogy átveszi-e a díjat: igen, eldöntötte, átveszi. Ezért jelenhetett meg egyáltalán a hír az összes protokollszabályt felrúgva a valasz.hu-n, pont ugyanakkor, amikor a nyomtatott Heti Válasz Schmidt Mária négyoldalas, Kertészt méltató írásával az utcára került.

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Best of Szentmihályi Szabó

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében 2014. június 23-án nyitották meg a varsói Emanuel Ringelbaum Zsidó Történeti Intézetben a magyar Soá tragikumát feldolgozó összművészeti kiállítást.

Hol van a te testvéred? – Ámos Imre és kortárs magyar művészek összművészeti kiállítása nyílik Varsóban.