Összesen 113 találat (1 - 20) : Berta József .
Szerzőnk életének néhány régebbi hanukkájára emlékezik vissza, bemutatva a „megélt vallás” és a „teológiailag helyes” tanítások közötti különbséget.
1990. december 19. Osztályfőnökünk a következő szavakkal kezdi a matekórát: „Bizonyára észrevették a fekete … Tovább »
Semler Sándor rövid életútja és halálának körülményei
(Elhangzott 2025. október 31-én, Semler Sándor botlatókövének letételekor szervezett emlékünnepségen.)
Albrecht és Ágnes Wirtz Németországból érkeztek Budapestre 2010-ben. Először egy pékséget és egy bisztrót, … Tovább »
2025. szeptember 25-én Szolnok Megyei Jogú Város, a Tiszaparti sétány nevét Dr. Heves Kornél sétányra változtatta – adta hírül a facebookon Hámor Éva családterapeuta, az egykori főrabbi dédunokája. Az utcanév átnevezés Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnökének kezdeményezésére … Tovább »
Egy rendhagyó regény vázlata
A rendhagyó regény alábbiakban közölt „fejezete” Jászapáti 2. világháborús veszteséglistájának a töredéke. A kedves olvasó a táblázat cellainformációinak összevetésével, illetve történelmi ismeretei és képzelete segítségével, tehát … Tovább »
Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »
A királyhelmeci zsidó közösség meghitt hangulatban ünnepelte a Tu Bisvátot, a fák újévét.
Királyhelmec a Bodrogközben található település, a mai Szlovákia területén, Kassától 90 km-re. A helyi zsidó hitközség megalakulása 1801-re tehető, 1969 óta azonban nem volt szervezett … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A miértekre talán nem, de a hogyanra rávilágítanak a forrásszövegek
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, … Tovább »
Szeptember 12-én nyitja meg kapuit a Gólem Színházban és a Robotban az I. Instant Mecenatúra Fesztivál. Négy napon keresztül (szeptember 12-15. között) várják mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a kerület színes, független színházi kultúrája iránt. A fesztivál ideje alatt … Tovább »
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetőjével folytatott … Tovább »
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
Ha a Hatvany családra gondolunk, akkor elsősorban a nagy irodalmi mecénások, báró Hatvany Lajos és unokatestvére, báró Hatvany Bertalan jut az eszünkbe. A család egyik leszármazottja, Hatvany Helga azonban most olyan családi monográfiát írt, amelyben „irodalmi emlékművet” állított … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Szalai Miklós véleménycikkének a címe egy implicit és egy explicit állítást is tartalmaz. Implicit módon azt, hogy a magyar zsidóság válságban van, explicit módon pedig azt, hogy ez teológiai jellegű. Gondolatmenetemmel az előbbi ellen implicit, az utóbbi ellen explicit formában érvelek.
Szalai … Tovább »
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót.
A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.
A néprajztudománynak … Tovább »
Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Hiányos fejezetek a vajdasági zsidóság irodalmából
Jelen cikkünk ízelítőt ad a Vajdaság területén született és alkotó zsidó származású írók, költők életművéből. A válogatás önkényes, hiszen jóval nagyobb számban voltak jelen napilapok szerkesztőségében, almanachok … Tovább »