Tu Bisvátot ünnepeltek Királyhelmecen

A királyhelmeci zsidó közösség meghitt hangulatban ünnepelte a Tu Bisvátot, a fák újévét.

Királyhelmec a Bodrogközben található település, a mai Szlovákia területén, Kassától 90 km-re. A helyi zsidó hitközség megalakulása 1801-re tehető, 1969 óta azonban nem volt szervezett hitélet a városban. Ezt a hosszú időszakot Lénárt József rabbi-jelölt tavalyi első látogatása törte meg. Az idei évben már két rendezvényt is levezetett: a Hanukát és a mostani Tu bisvátot. Neki köszönhető, hogy a helyi zsidóság a jövőben újra megünnepelheti a nagyobb ünnepeket szervezett formában.

A gazdagon megterített asztalon datolya, bulgur, hajdina, olívabogyó, gránátalma, szőlő, körte, mandula, aszalt vörös áfonya, mandarin és gyümölcsös sütemények, valamint fehér- és vörösbort, illetve fehér- és vörös szőlőlé várta a résztvevőket.

A klasszicista stílusban épült helyi zsinagógát hajdan az ortodox közösség használta. Jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy nagyobb ünnepi összejöveteleknek biztosítson helyszínt, ezért a közösség a királyhelmeci Csonkavár várrom alagsori nagytermét használja, aminek a termei megfelelően fűthetőek, és ideális helyszínt nyújtanak a találkozókra.

A helyiek reménykednek benne, hogy Lénárt József személyében köszönthetik a közösség következő állandó rabbiját, és segítségével újra feléleszthetik a hitéletet. Gönczy Bertalan elmondása alapján az ide látogató hozzátartozók, a helyi zsidóság leszármazottjai időközönként közös imát tartanak a helyi izraelita temetőben vagy a zsinagógában.

A helyi zsidóság az önkormányzattal együttműködve önkéntes akciók keretében tervezi kitisztítani a zsinagóga környezetét. A Mittelmann család addig is szívesen fogadja az ide látogató érdeklődőket a zsinagóga épületében.

A temető sírköveinek szövegeit Lénárt József segítségével sikerült lefordítani, és a jövőben ezeket egy temető falára kihelyezett információs tábla segítségével szeretnék bemutatni a temetőbe látogatók számára. A sírkertet a Gáti család folyamatosan karban tartja.

A környék megőrzendő nevezetességei közé tartoznak még az ún. nyitható tetejű házak, amelyek Szukot, azaz a sátoros ünnep megtartására készültek. Ezek a lengyel mintára készült tetőszerkezetek lehetővé tették, hogy a ház bizonyos helységeit sátorrá alakítsák az ünnep időtartamára. Összesen négy ilyen épület található a városban.

A közösség fontosnak tartja megőrizni az itteni zsidó múlt emlékeit, így az egykor zsidók által emelt épületeket, amelyek a mai napig meghatározzák Királyhelmec városképét.

A Soá évében Királyhelmecről 971 zsidót hurcoltak el a sátoraljaújhelyi gettóba, ahonnan Auschwitzba deportálták őket. Közülük mindössze 107-en tértek vissza a városba. Az áldozatok pontos létszámát jelen állás szerint nem lehet megállapítani. Az egyetlen forrás az Izraelben kiadott A Short History of the Jewish Communities of Kralovsky Chlmec, Kiralyhelmec and the Bodrog District című könyvben közzétett lista a holokauszt áldozatokról. Ebben azonban sok helyen csak a családfő neve és „családtagjai” elnevezés szerepel.

A helyi vallási élet népszerűsítésére létrehoztak egy Facebook oldalt (Synagogum), ahol nyomon követhetők a helmeci zsidó vallási események, valamint a helyi zsidóság történelmi emlékei.

Irodalomjegyzék:

Aaron Ehrman (ed.): A Short History of the Jewish Communities of Kralovsky Chlmec, Kiralyhelmec and the Bodrog District. Bnei-Brak: Friedman Lipe, 1997.

A szerző az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója, a Szombat gyakornoki programjának résztvevője.