Összesen 113 találat (41 - 60) : Berta József .
Idén az önkéntesség világnapja, december 5., Hanuka ünnepére esik. A zsidó vallásban a Fény Ünnepe a reményt jelenti. A rászorulóknak a segélyszervezetek és az önkéntesek munkája jelenti azt a reményt, amit egész évben közös felelősséggel és segítségnyújtással kell életben … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Meghalt Friedmann Endre fotóriporter – tudatta a család az MTI-vel. A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál.
Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta … Tovább »
Dénes Iván Zoltán független kutató, a Marczali Henrik kutatócsoport vezetője kezdeményezésére szervezi
az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Filozófiai Intézete, Magyar Filozófiatörténet Kutatócsoport
Kapcsolat: Mester Béla, E-mail: [email protected]
Helyszín: … Tovább »
Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.
„Állíts útmutatókat,
teremts emlékjeleket,
s figyelj az ösvényre,
az útra, melyet megtettél.”
Jeremiás 31, 21[1]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »
A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.
Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban is januárban osztja ki a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik tevékenységükkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.
Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.
Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.
Saját honlapján tette közzé Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség – Mazsihisz elnöki tisztségre pályázó – elnöke Vona Gáborhoz intézett petícióját.
Szecessziós városkép művészteleppel
A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek írt levélben fejezte ki az üldözött keresztényekkel vállalt szolidaritását.
Áder János az Élet Menete megemlékezésén 2014. április 28-án
Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.
A Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából Gyárfás Endre íróval közlünk interjút.
Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.
Ahogy arról az Index is beszámolt, az MTA állásfoglalására Tarlós István végül kihátrált a kezdeményezés mögül, mely Tormay Cécile nevére keresztelt volna el egy jelenleg még névtelen budai közterületet.
Ez az ötlet már felbukkanásától kezdve csak botrányok forrása volt, … Tovább »
Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,