Izrael: 3,6 százalékos GDP-növekedés az idei 2. negyedévben

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD) honlapján közzétett összesítés szerint az OECD országok gazdasága átlagosan 0,5 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az adatok egyelőre nem véglegesek, de a tendencia már kirajzolható, legalábbis a két élen álló országban: a legnagyobb GDP-növekedést Írországban (+3,9 százalék) és Izraelben (+3,6 százalék) mérték. Mit is jeleznek ezek a számok a mindennapok nyelvén? 

Az idei első negyedév gazdaságát a március–áprilisi katonai konfliktus erősen visszavetette Izraelben. Üzemek, szolgáltatások, építkezések, a kereskedelem működésében voltak fennakadások, emberek estek ki a munkából, többek között a tartalékosok behívása miatt. Az OECD már korábban jelezte, hogy a harcok miatti visszaesés után gyors ugrás következhet, ami most valóban megtörtént.

Az Izraelben mért 3,6%-os növekedés azt jelenti, hogy gazdasága 2026 április-június között reálértéken – tehát az áremelkedést kiszűrve – 3,6%-kal több árut és szolgáltatást állított elő, mint január és március között.

Ez három hónap alatt nagyon nagy ugrás, ami azt mutatja, hogy az izraeli gazdaság gyorsan képes talpra állni.

Ha nő a fogyasztás, akkor több az ÁFA; a foglalkoztatás és a bérek esetében több a jövedelemadó; a vállalatok nyeresége pedig több társaságiadó-bevételt jelent. Nagyon leegyszerűsítve: a 3,6 százalékos GDP-növekedés eredményeként több pénz folyik be az államkasszába, vagyis az állam adóemelés nélkül is több bevételhez jut.

Ha gyorsan nő Izrael GDP-je, akkor ugyanakkora államadósság kisebb tehernek számít a gazdaság méretéhez képest. Ez különösen fontos a háborúk során felhalmozott költségvetési hiány és adósság miatt. Az OECD éppen arra számít, hogy a védelmi kiadások mérséklődésével és az állami bevételek fennmaradásával Izrael költségvetési hiánya is csökkenhet.

Egy befektető számára komoly kérdés, hogy egy több éve biztonsági konfliktusokkal terhelt ország gazdasága hogyan viselkedik. A mostani pozitív adat azt üzeni: komoly külső sokk után az izraeli gazdaság nagyon gyorsan képes visszaállítani a termelést. Ez csökkentheti azt a félelmet, hogy a háborús események tartós gazdasági bénulást okoznak. Ez segítheti a beruházásokat, a külföldi tőkebeáramlást és közvetve a sékel megítélését is.

Az OECD júniusi előrejelzése éppen ezért 2027-re már 5,6%-os éves izraeli GDP-növekedést vár, feltéve, ha nem következik be újabb jelentős katonai eszkaláció.

Ugyanakkor ezt a 3,6%-ot nem szabad úgy olvasni, hogy az izraeli gazdaság mindenestül fantasztikus állapotban van. Hiszen ha egy háború miatt az előző három hónapban visszaesik a termelés, majd az élet normalizálódik, természetes, hogy hirtelen nagyon nagy növekedési szám jelenik meg. A 3,6% egy része tehát az előző negyedévben elmaradt gazdasági tevékenység pótlása lehet. Izraeli elemzők továbbá rámutattak arra, hogy

a GDP-növekedés egy részét az izraeli multik külföldi termelése adta,

emiatt a belföldön ténylegesen érzékelhető gazdasági fellendülés gyengébb lehet annál, mint amit a 3,6%-os főszám sugall. De ettől még a 3,6 százalékos szám jelentős. Ha az OECD egészében egy negyedév alatt 0,5%, Izraelben pedig 3,6% a reálnövekedés, az azt mutatja, hogy Izrael a második negyedévben az OECD egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt.

A valódi nagy kérdés most az, hogy 2026 harmadik és negyedik negyedévében is megmarad-e a növekedés. Ha igen, akkor már nem pusztán háború utáni „visszapattanásról”, hanem valódi gazdasági fellendülésről lehet beszélni. (Mazsihisz-összefoglaló)