A fejlett világ országai közül Izraelben a legmagasabb a születések aránya
Izraelben 2026-ban ismét emelkedik a zsidó anyák által világra hozott gyermekek száma, folytatva a figyelemre méltó demográfiai fellendülést, miközben az ország háborúval, politikai zűrzavarral és fokozott kivándorlással küzd.
Gyerekek Szderot város parkjában (Fotó: Szderot város sajtóosztály)
Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal (CBS) új adatai szerint 2026 első hat hónapjában 66 753 csecsemő született zsidó anyáktól, ami 2,6 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 65 091-hez képest.
A növekedés nem egyetlen hónapra korlátozódott. A zsidó születések száma márciusban, áprilisban, májusban és júniusban is meghaladta az előző év azonos hónapjának értékét. Júniusban több mint 4 százalékos volt a növekedés 2025 júniusához képest.
A júniussal záruló 12 hónapban 137 343 zsidó csecsemő született Izraelben – ez magasabb, mint a CBS 1996-ig visszanyúló táblázatában szereplő bármely korábbi éves adat. Az izraeli teljes népességet tekintve ugyanezen 12 hónap alatt 185 344 gyermek született, ami szintén valamivel meghaladja a legutóbbi, 2021-ben mért 185 040-es csúcsot.
Az adatok jelentős fordulatot jeleznek az Izrael pandémia előtti születési „baby boomját” követő visszaeséshez képest.
2022-ben a The Algemeiner arról számolt be, hogy az izraeli születések száma a 2018-as, akkor rekordnak számító 184 370-ről 2020-ra 177 307-re csökkent. Eközben a teljes termékenységi arányszám – vagyis az egy nőre jutó átlagos gyermekszám – a 2019-es 3,01-ről 2020-ban 2,9-re esett vissza. Izrael azonban még ekkor is rendkívüli kivételnek számított a fejlett országok között: termékenységi mutatója jóval meghaladta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagát.
Az Izraelen belüli hosszabb távú változás még figyelemreméltóbb.
Amikor a The Algemeiner 2015-ben a CBS adatairól írt, az arab nők átlagosan még valamivel több gyermeket vállaltak, mint a zsidó nők: 3,17-et a 3,11-gyel szemben. A két népességcsoport közötti egykori hatalmas különbség azonban addigra szinte teljesen eltűnt. A 2000-es évek elején az arab nők termékenységi aránya körülbelül 4,3 gyermek volt, míg a zsidó nőké nagyjából 2,6.
Azóta ez a viszony megfordult.
A legfrissebb teljes termékenységi adatok szerint 2024-ben a zsidó nők átlagosan 3,07 gyermeket vállaltak, míg az arab nők 2,59-et. A zsidó nők termékenységi aránya 2002-ben még csak 2,64 volt, míg az arab nőké 4,19.
A legújabb havi adatok arra utalnak, hogy ez az eltérés a születések számában tovább növekedhet, bár ezekből egyelőre nem lehet megállapítani, hogy 2026-ban valóban emelkedett-e az egy nőre jutó termékenység.
Miközben a zsidó születések száma az idei év első felében 2,6 százalékkal nőtt, az arab születéseké csupán körülbelül 0,5 százalékkal, a muszlim születéseké pedig 0,4 százalékkal emelkedett. Júniusban önmagában a zsidó születések száma 4,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az arab születések 4,1, a muszlim születések pedig 4,4 százalékkal csökkentek.
Mindazonáltal Izrael arab népessége összességében továbbra is gyorsabban növekszik, mivel fiatalabb, és arányaiban több tagja kerül gyermekvállalási korba. A zsidó népesség 2025 júliusától 2026 júliusáig körülbelül 7,27 millióról 7,35 millióra, míg az arab népesség 2,12 millióról 2,17 millióra nőtt.
Izrael továbbra is élesen kiemelkedik a gazdag országok közül, ahol a csökkenő születési arányszám vált általánossá. Míg az OECD legtöbb országában a termékenység jóval a népesség bevándorlás nélküli fenntartásához szükséges, nőnként körülbelül 2,1 gyermekes szint alatt van, Izrael teljes termékenységi aránya 2024-ben 2,87, a zsidó nőké pedig 3,07 volt.
Izrael az egyetlen OECD-ország, amely az elmúlt években következetesen a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szint fölött maradt. Ez egyre különlegesebbé teszi az ország demográfiai pályáját, miközben Európától Kelet-Ázsiáig számos kormány a csökkenő családmérettel és az idősödő népességgel próbál megbirkózni.
