(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)

Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor tele­pültek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló ke­zeket. A … Tovább »

Asher Cohen: Soá. Cserépfalvi-Múlt és Jövő, Bp., 1994, 115 oldal, 250 forint

Amikor két évvel ezelőtt először vet­tem kezembe Asher Cohen haifai pro­fesszor légiesen karcsú Soá-monográfiáját, azt kérdeztem a szerzőtől, ho­gyan jutott egyáltalán eszébe, hogy a Vészkorszakról … Tovább »

1927-ben látott napvilágot Budapes­ten Patai József könyve, A középső ka­pu: egy kis gyermek és egy nagy könyv élete. A Múlt és Jövő egykori legendás főszerkesztője gyermekkori éveit idézte fel e memoárjában, mely a Jewish Publication Society jóvoltából a közelmúlt­ban angolul … Tovább »

Inna 16 éves korában találko­zott először a nagy jiddis költő­vel, regényíróval, Chaim Gradéval.

1945-ben történt, amikor meglátogat­ta barátnőjét Moszkvában, s ő bemu­tatta neki a szomszédjukban lakó, kü­lönös férfit. Inna azzal az eltökélt szán­dékkal kereste fel, … Tovább »

A szerző A jesiva című regényéből közlünk két fejezetet itt következő oldalainkon. A mű jelentőségére tekintettel ősszel további részleteket kívánunk belőle közzétenni

A regény egyik főhősét, Reb Avraham-Sájét a szerző Chazon Isről mintázta, aki a két világháború … Tovább »

Egyenlőség, 1895. június 21.

Az egyesítés kérdéséhez

Ne kísértsük meg az egyesítést – ez a quintesszenciája tisztelt Szerkesztő úr múlt heti vezérczikkének – mert az orthodox ve­zetés éktelen lármát fog majd csapni, ne kísértsük meg, mert nem lesz eredménye. Ami a lármát … Tovább »

Már a bolsevizmus megjelené­sének legelején azt mondtam: a judaizmus szellemi lerombolása a bolsevikok által veszélyesebb az orosz zsidóságra nézve, mint az összes pogrom. Akkor engem egy igazhitű kadetzsidó a „fehér” mozga­lom fehéresítését kívánó antiszemitá­nak nevezett. … Tovább »

Az apa mondása

Izrael születésekor szülei idősek voltak, és ami­kor meghaltak, ő még gyermek volt.

Amidőn apja közeledni érezte a halált, karjára vette a fiát és így szólt hozzá: – Látom, hogy az én fényem benned ragyogássá válik, és nekem nem adatik meg, hogy fölnevelhesselek. … Tovább »

„Fejezetek az oroszországi zsidóság történetéből” címmel dokumentumgyűjtemény jelenik meg a közeljövőben. Az összeállítás kutatói és fordítói munkáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán Krausz Tamás professzor vezetésével végezték el. A kötet fenti című fejezetéből … Tovább »

,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelmé­ből indul el a Mindenség minden megismerése.”1

Rossz idők járnak a cio­nizmusra. Pedig Herzl Tivadar sokat táma­dott műremeke épp mostanában kezdett elfogadottá válni jobb nemzetközi körökben is: a hosszú évtizedeken át tartó ENSZ-rágalmak után ma már az arab államok vezetői is képesek köpködés nélkül kiej­teni e szót, … Tovább »

Menni vagy maradni?

A zsidók első bevándorlási hulláma a feketék, a búrok, az angolok és az indiaiak által lakott angol gyarmatra az 1880-as évektől kezdve az I. vi­lágháborúig tartott – ezalatt negyvenezren érkeztek, főleg Oroszország balti tájairól. A második hullámban harmincezren … Tovább »

A Tunéziához tartozó Djerba szigete a Földközi-tenger­ben, az afrikai szárazföldtől alig egy-két kilométerre fek­szik, közel a líbiai határhoz. Történelme igen változatos: Európa, Ázsia és Afrika birodalmai, hódítói vo­nultak át, s hagyták rajta kulturális és antropológiai … Tovább »

Elhagyod Kassát és Eperjest. Vonatról buszra, buszról vonatra szállva ka­paszkodsz a Dukla-hágó felé. A határ a hegygerincen húzódik.

Ausztriában késéssel indult meg az az önvizsgálatot tartó társadalmi fo­lyamat, amely a német szövetségi olda­lon a békekötéstől, annak mai félszáza­dos évfordulójáig változó intenzitással folyik a politikai porondon és a kultúra szféráiban. A történelmi tények tisztázá­sának … Tovább »

Bencsik András úr keblére akarja ölel­ni a magyar zsidó­kat. Azok pedig – érthetetlen, hálát­lan, sőt nemzetelle­nes módon – még mindig nem sietnek a bencsiki kebelre. Pedig már március 15. előestéjén megjelent felhívása „A magyar zsidókhoz”.

De talán a magyar zsidók sajnálatos­képpen … Tovább »

1994 őszén Feldmájer Sándor és Székely Gábor kitalálták, hogy lehetne egy új templomot szervezni. Olyat, amibe az is eljön, aki egy hagyományos templomba nem menne, vagy valamiért még vagy már nem akar. Olyat, amibe a Lauder Javne iskolában tanuló gyerekeket is oda lehetne csábítani. … Tovább »

Gazdagabb, szebb lett a Zsidó Múzeum

1993 decemberében világszenzációt jelentett a döbbenetes hír: kirabolták a budapesti Zsidó Múzeumot. A pénzben kifejezve dollármilliókat érő, érzelmi értékben pedig felbecsülhetetlen kincseket vittek el a bizonytalan biztonsági berendezés … Tovább »

Ötvenen érettségiznek. (Hárman csak sikeres osztályvizsga után próbálkozhat­nak ősszel az érettségivel.) Két csoport­ban 29 lány tanult, a 24 fiút befogadó osztály sem zsúfolt, mindhárom ideális létszám a tanításra. A tudásuk? – „Csak ezen legyünk túl – esdekel egy tanár … Tovább »

6:2 arányban ekként döntött a Lauder Javne Zsidó Közösségi iskola kuratóriu­ma Dr. Bán György, a kuratórium elnö­ke arról is értesítette Lippner György igazgatót, hogy a felmondási idő alatt nem tartanak igényt munkájára. Lapzár­tánkig a testület nem fűzött indoklást a … Tovább »