Nézz vissza haraggal?
Egyenlőség, 1895. június 21.
Az egyesítés kérdéséhez
Ne kísértsük meg az egyesítést – ez a quintesszenciája tisztelt Szerkesztő úr múlt heti vezérczikkének – mert az orthodox vezetés éktelen lármát fog majd csapni, ne kísértsük meg, mert nem lesz eredménye. Ami a lármát illeti, megtanultuk csak nemrég, hogy nem kell tőle megijedni. Az orthodox vezetés lármát csapott, éktelen lármát a reczepczió ellen is, de meghunyászkodott és maga is beállt pártolónak, mikor észrevette, hogy a kormány pártolja törekvésünket, utóbb egész sportot csinált belőle, „küzdelem a reczepczióért”, sőt most már a maga érdemének tudja be, ha a reczepcziót megkapjuk.
Zsidó Néplap
Uzshorod-Ungvár, 5680. Elul hó 27./1920. június 17.
A zsidók és a bolsevizmus
Gyakran azt állítják, hogy a bolsevizmus „zsidó produktum”. Szükségesnek találjuk, hogy ezt a mesét meghazudtoljuk egy notórius bolseviki Viktor Kopp a szovjetkormány berlini képviselőjének nyilatkozatát leközölni…
A zsidó bourgeois a mi legrosszabb ellenfelünk. Mikor a kereskedelmet szocializálni kezdtük, az orosz kereskedők nyomban meghajoltak… Egészen más magatartást tanúsítottak a zsidók. Távol attól, hogy támogassanak bennünket, minden erővel azon voltak, hogy ellentálljanak: a zsidók nem akarták elhagyni a várost és tovább folytatták a megtiltott kereskedelmet – megkockáztatva, hogy agyonlövetnek a rendkívüli bizottság által… Nem tudunk mit csinálni a sok ezer ügynök, kereskedő és az összes ilyen zsánerű emberekkel, kiknek semmiféle ipari foglalkozásuk nincsen.
Megállapíthatjuk, hogy még a pogromok sem bírják a zsidókat a mi oldalunkra hozni, gyakran megesett, hogy a zsidók gyűlölettel fogadták a megszálló bolseviki csapatokat oly városokban, amelyben előzőleg pogromok dühöngtek…
Nekünk cionistáknak ez a hivatalos bolseviki oldalról tett nyilatkozat álláspontunk igazolását jelenti, mert kétségtelenül bebizonyítja, hogy a legradikálisabb szocializmus sem képes a zsidókérdést megoldani… Fajának árulója tehát minden zsidó, aki az internationale örve alatt nem küzd népünk felszabadításáért.
Az Út, 1945. július 12.
Beszélgetés Zelk Zoltánnal
Ezúttal Zelk Zoltánt, a kitűnő költőt kereste fel munkatársunk, aki a „Szabadság” hasábjain fasiszta mozgalomnak bélyegezte meg a cionizmust, a Timosával kapcsolatban.1
– Belátom, hogy túloztam – mondotta Zelk Zoltán -, el kell ismernem, hogy a cionizmusnak van egy olyan rétege, mely becsületes szocialista szándékokért, szocialista Palesztináért, itteni produktivizálásért küzd… A zsidókérdést nem lehet elhallgatással gyógyítani, ebben igazuk van a cionistáknak, de meggyőződésem az, hogy a cionizmus névvel is visszaélés folyik… mert sok magát cionistának nevező úriember nem a zsidókérdés megoldását akarja elősegíteni, hanem egyéni üzleteket bonyolít le e jelszó leple alatt.
1A zsidó tárgyú giccses színdarabot, a „Timosát” 1945-ben mutatták be a zsidó hitközség Bethlen téri épületében. (A szerk.)
Új Élet, 1970. június 1.
A MIOK Intézőbizottságának ülése
A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Intézőbizottsága május 24-én, vasárnap tartotta ülését. Az Országos Intézőbizottság ezen az ülésen az Országos Képviselet május 31-i teljes ülésének előkészítésével foglalkozott…
Dr. Seifert Géza, a MIOK elnöke beszámolójában ismertette az Intézőbizottsággal a legutóbbi ülés óta történt lényegesebb eseményeket. Az elmúlt évben – mondotta – a negyedszázaddal ezelőtt történtekre, a magyar zsidóság náci üldözésére emlékeztünk. De 25. évfordulója volt az elmúlt öt év hazánk fel- szabadulása alkalmából rendezett örömünnepségeinknek is.
Ezután beszámolt az elnök a MIOK-nak minden olyan tevékenységéről, amellyel a vallási igényeket maradéktalanul kielégítette.
Ismertette továbbá sikeres rendezvényeinket, majd foglalkozott a MIOK intézményeinek működésével. Beszélt a magyar zsidóság külföldi kapcsolatairól, végül aktuális felekezetpolitikai problémákról szólott.
Címkék:1995-06