„Jiddis hetet” tartottak a kolozsvári egyetemen
A Kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetemen február 9. és 16. között rendezték meg a jiddis nyelvvel foglalkozó kutatók, egyetemi tanárok és diákok találkozóját. A tudományos konferenciából, előadásokból és műhelyfoglalkozásokból álló programot a „jiddis a volt keleti blokkban” témának szentelték, azaz a Szovjetunióban, Lengyelországban és Romániában a „szocialista” időszakban használt nyelvet tanulmányozták.
A Szilágysomlyói Holokauszt Múzeum igazgatója, Daniel Steiran beszédet tart a helyi zsinagógában összegyűlt hallgatóknak (Courtesy of Ber Kotlerman)
A több mint hetven résztvevő európai országokból, Észak-Amerikából és Izraelből érkezett. A lengyel csoport különösen népes volt, de az amerikaiak és izraeliek között is sokuknak van „szovjet” háttere az onnan származó szüleik révén.
A költségek nagy részét a két társszervező intézmény, a Babeș–Bolyai és az izraeli Bar Ilan Egyetem állta, a résztvevőknek minimális összeget kellett fizetniük a szállásért és a programot színesítő szilágysomlyói és szatmári tanulmányi kirándulásért.
A rendezvény tervét Ber Kotlerman és Augusta Costiuc Radosav dolgozta ki.
Természetesen minden jiddisül zajlott, még a bonyolultabb irodalmi és történelmi témákról szóló előadások is; a programokon főleg haladó tudású résztvevők vettek részt, középhaladók is jöhettek, de kezdők nem.
A Szovjetunióban az 1920-as és 1940-es évek között a zsidó kommunisták jelentős szerepet játszottak a jiddis kultúrában és irodalomban. Sok kiváló jiddis író és kulturális szereplő kommunista volt, vagy legalábbis szimpatizált velük, és baloldali lapokban publikált. Az 1950-es évek elején sokukat kivégezték.
Bár Romániát a második világháború előtt nem tartották jelentős jiddis központnak, ma már tudjuk, hogy fontos szerepe volt. Több zsidó élte túl a háborút Romániában, mint Lengyelországban, Litvániában vagy Magyarországon, mivel az akkori Románia területéről nem deportálták őket Auschwitzba.
Bár sokan „magyar”-ként azonosítják magukat, de a mai térkép szerint Romániából származnak a szatmári, vizsnici, kolozsvári, szkuleni, szaploncai és karácsonyfalvai haszid közösségek is, amelyek mindannyian a jiddis galíciai és bukovinai, interlandi dialektusát beszélik és örökítik tovább.
