Kettős lojalitással vádolják Belgium egyetlen zsidó parlamenti képviselőjét
Michael Freilich az USA-tól kért szakmai tanácsot a zsidó rituális körülmetélés jogi szabályozásához, ezért a politikai ellenfelei kétségbe vonták a belga államhoz való hűségét.

Michael Freilich
Az ügyet övező feszültség hétfőn robbant, amikor nyilvános szóváltás alakult ki az X-en Bill White, az Egyesült Államok belgiumi nagykövete és Maxime Prévot belga miniszterelnök-helyettes között.
Diplomáciai pengeváltás a közösségi médiában
Az amerikai nagykövet követelte, hogy Belgium vessen véget a rituális körülmetélést végző mohélok elleni vizsgálatoknak, akiket nem biztonságos sebészi gyakorlatok alkalmazásával gyanúsítanak.
„Belgiumnak törvényben kell garantálnia a mohélok tevékenységét, hisz minden civilizált országban ez a bevett jogi eljárás”
– írta a nagykövet.
Maxime Prévot miniszterelnök-helyettes válaszában hamisnak, sértőnek és elfogadhatatlannak nevezte az antiszemitizmusra vonatkozó utalásokat. Kijelentette, hogy a belga törvények engedélyezik a rituális körülmetélést, de csak akkor, ha azt szakképzett orvos végzi, szigorú egészségügyi és biztonsági előírások mellett.
Nem ma kezdődött
A diplomáciai feszültség előzménye, hogy közel egy éve a belga hatóságok több helyszínen, köztük az antwerpeni zsidó negyedben is razziát tartottak az illegális körülmetélések ügyében indított nyomozás részeként. A vizsgálat Moshe Friedman antwerpeni rabbi feljelentése nyomán indult, aki hat olyan mohel ellen tett panaszt, akik a metzitzah b’peh hagyományát gyakorolják, melynek során a sebet szájon át történő szívással tisztítják.
Ugyanezen a napon Michael Freilich, az N-VA (Új Flamand Szövetség) képviselője a HLN lapnak elmondta: 2025 májusában – az antwerpeni razziákkal egy időben – Washingtonban járt, ahol segítséget kért a megfelelő szabályozás kidolgozásához, mivel az Egyesült Államokban a körülmetélés törvényileg stabilan szabályozott. Freilich emellett felkérte Várhelyi Olivér egészségügyi uniós biztost, hogy gyakoroljon nyomást a belga egészségügyi miniszterre a megoldás érdekében.
Politikai támadások és a lojalitás kérdése
A képviselő lépését a belga politikai elit több tagja élesen bírálta. Sammy Mahdi, a CD&V (Kereszténydemokrata és Flamand) elnöke „aggasztónak” és „teljesen alkalmatlannak” nevezte Freilich magatartását. Párhuzamként felhozta:
„Képzeljük el, ha egy muszlim hátterű képviselő Marokkóban vagy Katarban lobbizna, hogy befolyásoljon egy belga bírósági ügyet.”
Hozzátette, hogy aki Belgium érdekeit szolgálja, az nem kéri „Trump klikkjének” segítségét a hazai törvénykezés befolyásolására.
Meyrem Almaci, a Zöldek szövetségi képviselője etikai vizsgálatot követelt Freilich ellen, kijelentve:
„Freilich nem a belga nép képviselőjeként viselkedik. Korábban is volt példa arra, hogy külföldi országokhoz volt lojális, valamint izraeli és amerikai érdekeket védett.”
Michael Freilich gyorsan tisztázta: nem tartja Belgiumot antiszemita országnak, ugyanakkor szerinte
„egy zsidó tisztségviselőt hűtlenséggel vádolni a hazájával szemben kimeríti a tankönyvi antiszemitizmus fogalmát.”
A Zsidó Információs és Dokumentációs Központ (JID) szerint a képviselő ellen indított lejárató kampány „aljas”, míg Yehuda Kaploun izraeli nagykövet szavaival élve „nem kevesebb, mint egy modern kori Dreyfus-ügy.”
A JID hangsúlyozta: a politikai álláspontok kritikája legitim, de a régi antiszemita toposzok és rágalmak terjesztése, valamint a „nyilvános hajtóvadászat” elfogadhatatlan egy demokratikusan megválasztott képviselővel szemben.

