„Azon gondolkodunk, mikor volt itt utoljára széder este”

Újra van vallási zsidó élet Egerben – interjú Szalkai-Széll Attilával, az Egri Zsidó Hitközség alelnökével.

Három évvel ezelőtt még nem működött aktív vallásos zsidó közösség Egerben. Ma már rendszeresen tartanak szombat fogadásokat, tanulnak, és a legfontosabb céljukat már elérték: újra van zsidó vallási élet a városban.

Három évvel korábban egy egyesület (EZSIKE) szervezett zsidó kulturális programokat a városban. Később felmerült az igény egy egri székhelyű hitközség megalapítására, hogy a közösség hangsúlya ne pusztán kulturális vagy identitásbeli legyen. Az alapításhoz az akkori elnökség Szalkai-Széll Attila segítségét kérte.

Attila és Lénárt József rabbijelölt, a hitközség alelnökei, mindketten úgy gondolják, hogy a zsidóságot elsősorban vallásként érdemes megélni, és idővel rájuk maradt a nemes cél: az egri zsidó élet újra élesztése.

Vidéken a felekezeti határok kevésbé élesek, mint Budapesten 

A hitközség elnökének az egri zsidó származású Székely Gábort kérték fel, akinek az édesapja volt 1957 után az egri zsidó hitközség elnöke. A közösség vallási vezetője, Lénárt József neológ háttérből érkezik, míg Attila családjával a reform irányzatot képviseli. Csatlakozott egy ortodox fiatalember is, aki korábban a miskolci közösséghez tartozott.

„Nincs külön ortodox és reform közösség, kompromisszumokat kell kötni” – mondta Attila. Ennek egyik példája volt a férfiak és nők elkülönítésének kérdése. Felmerült a mechice (elválasztó fal vagy függöny – A szerk) használata, végül mindenki engedett valamennyit azért, hogy létrejöhessen egy működő közösség. Így a férfiak és nők külön ülnek, de nincs térelválasztó.

Legtöbbször még nincs meg a tízfős minjen, ezért Tóra-olvasást sem tudnak tartani. Ilyenkor a hetiszakaszt könyvből olvassák fel héber és magyar nyelven.

A közös nevező a vallásosság lett 

A közösség igyekszik megtartani a vallási előírásokat, még akkor is, ha a vidéki lét gyakran külön megoldásokat követel.

Az ünnepi alkalmak után a közösség tagjai együtt étkeznek a tanulóteremben. A kóser étkezés vidéken külön kihívást jelent, ezért sokszor az otthoni kóser konyhákból érkezik az étel. „A vallásos vidéki zsidóság sokszor kényszervegetáriánus” – jegyezte meg Attila.

„Ha hárman ülünk be misnát tanulni, az sem baj. Ha tizenöten vagyunk a széder estén, az sem baj. A lényeg, hogy közösen meg tudjuk élni zsidó hagyományainkat.” A nehézségek ellenére az elmúlt egy évben egyetlen fontos ünnep sem maradt el.

Magas a látencia 

Szalkai-Széll Attila szerint Egerben sokkal több zsidó származású ember élhet, mint amennyi jelenleg részt vesz a hitközség életében. „Tudjuk, hogy vannak zsidó családok a városban, de sokan nem jönnek elő.” Egy idős ember például azzal kereste meg a hitközséget, hogy maceszdarára lenne szüksége.

Becsléseik szerint akár egyetlen nagyobb család három generációja is elegendő lenne ahhoz, hogy rendszeresen meglegyen a minjen. „Jelenleg nagyon magas a látencia” – fogalmazott Szalkai-Széll Attila, a hitközség alelnöke.

A vallási élet egyik fontos helyszíne az egri zsinagóga, amely jelenleg önkormányzati tulajdonban van. A város öt évre használatba adta az épületet a hitközségnek, de hosszabb távú megállapodás egyelőre nincs.

A közösség szerint egy 20–30 éves használati megállapodás már olyan stabilitást jelenthetne, amely nagyobb felújításokat is lehetővé tenne. Az épület állapota ugyanis messze van az ideálistól. A zsinagóga korábban amatőr színházként is működött, ekkor megkezdődött egy felújítás, ennek eredménye például a mellékhelyiség kialakítása, de a munkálatok félbemaradtak.

A közösség tagjai szerint a városban nem tapasztaltak nyílt ellenségességet vallási megjelenésük miatt. „Péntek este kipában megyünk haza. Nem volt ebből atrocitás” – mondta Attila.

Szeretnének új embereket bevonni, és örülnének, ha növekedne a közösség. De legalább ilyen fontosnak tartják azt is, hogy a közösség jelenlegi formájában fennmaradjon. Számukra már önmagában az is történelmi jelentőségű, ami most történik. „Azon gondolkodunk néha, hogy mikor lehetett itt utoljára havdala (szombatbúcsúztatás – A szerk.) vagy széder este a zsinagógában. És ilyenkor meghatódunk.”

Hamarosan újabb mérföldkő következik: Attiláék vallási esküvője. Több mint 70 éve nem volt zsidó esküvő az egri zsinagógában. Ezzel a közelgő eseménnyel a megszakadt hagyomány újra folytatódhat.

A szerző az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója, gyakornoki programunk résztvevője