Pszichoanalitikus gondolatok az álomról

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »

A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.

SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Karl Abraham és az Engesztelőnap pszicho­analitikus értelmezése
(Bevezetés)
A következő oldalakon olvasható írás Karl Abraham (1877-1925) berlini pszichoana­litikus munkája. Abraham, az alapító Sigmund Freud és Ferenczi Sándor mellett a pszichoanalízis első … Tovább »

SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1

A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya ma­gyarázatra szorul. Az első szó minden­képpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyu­lás lehetséges módjait nevezi … Tovább »

„Teremtette az Örökkévaló Isten az embert…” Ráv Nách­mán, ráv Chiszda fia ehhez a következő magyarázatot fűzte: „Miért írják a teremtette szót (vájjicer) két „jod” betűvel, amikor egy is elég lenne?” A válasz: két természetet teremtett az Örökkévaló – áldott … Tovább »

A következőkben elemzésre kerülő szöveg Kos háSáná Misnájából való. Misnának nevezzük a szó­beli hagyománynak azt a részét, amelyet Rabbi Juda háMászái kanonizált az i. sz. II. század végén. A kiválasztott két misna alapproblémája a sófárfújással kap­csolatos. Az, … Tovább »

,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelmé­ből indul el a Mindenség minden megismerése.”1

INDULÁS ÉS ÚTON LEVÉS. E két gondolatba sűríthető a történet, melyet az ünnep közölni akar. Ez a Történet, a Hagada.

„Ákávja ben Máhálálél mondja: Tekints három dolgot, és nem jutsz a bűn kezébe: tudd, honnan jöttél és hova mégy és ki előtt fogsz egykor törvénykezni … Tovább »

MI ADJA A TANACH egy­ségét, szentségét? Erre a kérdésre irányítja figyelő tekintetünket Purim és az ünnep mítosza, az Eszter könyve. E kérdés sokkal nagyobb erővel merül fel Purim kapcsán mint bármely más olyan ün­nepen, melynek gyökere a megtörtént, a múlt és az „…és … Tovább »

„Áldassál Te, Örökkévaló Is­tenünk, a világ királya, aki megszentelt parancsaival és megparancsolta nekünk, hogy meg­gyújtsuk a Chanukka gyertyát.”

Így hangzik az áldás, melyet, a nyolcnapos ünnep minden egyes napján a gyertyagyújtás előtt mondunk. Az áldás első része … Tovább »

A nő a Bibliában

A teremtés története a férfi és nő közötti viszonyt egyen­rangú, monogám társkapcsolatnak írja le. Igaz ugyan, hogy a nő a férfiből teremtetik, és a férfi az, aki elnevezi asszonyát, azonban mindez nem korlátozza a nő szabad akaratát. Sőt éppen ez a szabadság … Tovább »

Eszter könyvének saját bevallása szerint a szó egyes számban – pur – sorsot jelent.1 Az ünnep Ádár 14-re esik. Az azt megelőző nap: – ádár 13-án – Eszter böjtje. Ez a böjt a perzsa zsidók és gyűlölőik közötti összecsapást megelőző háromnapos böjt emléke. Eszter kezdte a … Tovább »

A harag prófétája 90 éves

Jesajáhu Leibovitz-cal, a Héber Egyetem nyugalmazott biokémikus professzorával, számos vallásfilozófiái mű szerzőjével pontosan egy éve közöltünk interjút. Dudi Goldman, a Jediot Ahronot 1992. december 6-i számában közölt interjújában a professzor … Tovább »