Összesen 457 találat (1 - 20) : Tábor Béla.
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Részlet a szerző közeljövőben megjelenő „Az apám utolsó üzenete” című könyvéből.
Nem az én édesapámról van szó, ezért az idézőjel. Egy történet miatt választottam ezt a címet.
Kétezertizenkilenc telén régi zsidó temetőket fényképeztem Észak-kelet Magyarországon. … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
A Mindenség megismerése – Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére c. könyv bemutatóját 2024. március 28-án tartották a Rumbach zsinagógában. A kötetben, amelynek szerkesztői Fenyves Katalin és Vörös Kata voltak, 37 szerző 32 tanulmányát olvashatjuk, amely a jól ismert … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
„A háború után két véglet volt: van Isten, mert túléltem, nincs Isten, mert ez megtörtént velünk.”
The March of the Living, Az Élet Menete egy olyan oktatási és kulturális rendezvény, amelynek célja a holokauszt emlékezetének megőrzése. Az 55 országot tömörítő nemzetközi … Tovább »
A világ lázasan keresi a „palesztin kérdés megoldását” – ami valójában a zsidókérdés megoldását jelenti számára. A palesztin nép „szabadságharca” a fél világ zsidóellenes indulatainak eredője.
Mindenki hallotta már azt a régi lózungot, amely szerint „Izrael … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat keretén belül mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, melyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.
A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával … Tovább »
A zsidókat kiirtani határozottan elítélendő, de azért a zsidók is tehetnek róla – nagyjából így lehet hétköznapi nyelvre lefordítani az ENSZ-főtitkár üzenetét, amely október 24-én a Biztonsági Tanács ülésén hangzott el.
„Semmi sem igazolhatja civilek szándékos legyilkolását, … Tovább »
Kronológia
1944 április.
Schlesinger Mátyás behívót kap munkaszolgálatra, ami zsidó férfiaknál mindennaposnak számít. A bevonulás helye Szentkirályszabadja.
április 26.
Hódmezővásárhelyen elrendelik a gettósítást, de a városparancsnok elszabotálja a gettó felállítását. … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Zsidó pártok az első köztársaságban
Mennyiben volt képes az önálló és nemzeti alapú politikai artikulációra a két világháború közötti csehszlovákiai (szűkebben a kassai) zsidóság, illetve mekkora volt az igénye erre? 1918 novemberében Pöstyénben megalakult a Jüdischer … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »