Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel búcsúzik a Fidesz-kormány oktatáspolitikája
A Fidesz-kormány oktatási és kultúrpolitikája az utolsókat rúgja – a magyar kultúrába. Az antiszemita Takaró Mihály irodalomtörténész nevével fémjelzett irodalmi tanterv részeként a mai irodalmi érettségin az irodalmi feladatlapon Wass Albert és Herczeg Ferenc neve és műve is szerepelt.

Wass Albert 1943-ban
Emlékezzünk hát, és búcsúzzunk egy korábbi cikkünkben írottakkal, kit is emelt oktatáspolitikája centrumába a leköszönő kormány.
“A Wass Albert munkásságában fellelhető nagyon sok antiszemita megnyilvánulásból most csak néhány. Ezek 51 évnyi munkásság alatt láttak napvilágot, de az idők során antiszemitizmusa semmit nem változott.
1942: A Szamosvidék hetilapban, “Modern hazaárulók” címmel írta: „Minden ember, aki magát magyarnak vallja s átérzi a nemzet mai küzdelmének súlyos felelősségét, vegye föl a harcot az árdrágítók, a halmozók, a zugkereskedők, a csempészek és a nemzet sok más lappangó ellenségeivel. Lökje ki magából a társadalom a rémhírterjesztőket, a mindent-jobban-tudókat, a szabotálókat, a leleményes zug-üzletkötőket, dísz-gojokat és egyéb rákfenéit az emberi felelőtlenségnek, melyek megmételyezik a levegőt és kerékkötői sorsunk jobbrafordulásának”.
1943: Részlet „A kastély árnyékában” c. regényéből: “- Majd fel nem dőtöttek tetves zsidai, istenit az anyjuknak – szólt hátra Pista a bakról, s mindjárt a véleményét is leszögezte az egész kulturkérdésben – hogy maradtak volna ezek is az anyjuk keserűségében, ahol voltak, csak bajt csinálnak az embernek”.
1944-ben, a kolozsvári Ellenzék c. lapban megjelent Wass Albert cikke Patkányok honfoglalása címmel. Az írás előzménye a kolozsvári gettó felszámolása, illetve egy megjelent újsághír volt, miszerint „45 elrejtőzött személyt találtak a nagyváradi gettó egy földalatti helyiségében”. Wass Albert tollat ragadott és publicisztikát írt. Az írásban „falakban rejtőző patkányemberekről” és „beszivárgó, ázott patkányokról” beszél .( Más regényeiben „ázott zsidó kereskedők”-ről ad leírást). „És a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen…Elüldözték a gazdát, uralkodni kezdtek a patkányok, majd amikor mindent felfaltak otthagyták a tönkretett birodalmat”. A Patkányok honfoglalása , súlyosan zsidógyűlölő írás a neten olvasható. Az írás antiszemita voltát korábban még Kelemen Hunor is elismerte, Wass Albert mentegetése közben.
1952: Elvész a nyom című, emigrációban született regényében a zsidó figurái mind gyapjas hajúak, kajla fülűek, hajlott hátúak, behúzott nyakúak, izzadságszagúak, ijedtek, húsos, érzéki ajkakkal, akik csak üzletről és pénzről beszélgetnek. Idézet a műből: “A kiszabadult zsidók hetek alatt milliomosok lettek a németországi feketepiacokon. A láthatatlan hálózat újra pompásan működött. Zsidótól zsidóig nyúltak a szálak óceánokon és világrészeken át és folyt az áru, tiltott és nem tiltott utakon, szárazföldön és levegőn át.”
Az 1980-as évek második felében az emigrációban élő Wass Albert a „Hídfő” címet viselő, nyilas szellemiségű lap újságírójaként a Hungarista Magyar Hírszolgálat főmunkatársa lett. Írásaiban erőteljesen szorgalmazta Szálasi konföderációs tervét, egy hungarista munkaállam, a konföderációs állam létrehozását.
1993-ban, az Új Világ című szélsőjobboldali lapban „Az évszázad legnagyobb félrevezetése” címmel írta: „Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeznek, soha, semmiféle hűséget nem tanúsítottak a magyar nemzet iránt. Valahányszor Magyarország a szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az ellenséggel tartottak, és akárhányszor levertek egy felkelést, némely zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. Már ez egymagában is elidegenítette magyar népet, különösen a középosztályt, a zsidóságtól. – De a magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy magukhoz ragadták a vezetőszerepet a kommunista pártban. Először 1918-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamuelly fivérekkel az élen, zsidók vették át az ország vezetését. (…) Miután visszatértek a “német haláltáborokból” vezető állásokba kerültek, amelyek a kifosztott nemzet megmaradt javait kezelték, főként azoknak a megbüntetésével foglalkoztak, akiket a kommunista irányzat a rendszer ellenségének tekintett….a sajtó és a kommunikációs hálózatok a zsidók kezében maradtak. A nagyfőnökök magán repülőgépeikre ülnek, és elhagyják az országot, miután a rablott vagyonokat svájci bankokba utalják át. Azután újból kezdik a régi játékot, mint a szegény üldözött zsidó, míg felhalmozott javaikat befektetik más országokban. Párhuzamosan a szokásos antiszemita!, antiszemita! felkiáltásokkal, amikor valaki felemeli hangját manipulációik ellen.”
1993-ban Wass Albert maga akarta cáfolni antiszemitizmusát „Így lett belőlem antiszemita” című publikációjában. Ebből való az alábbi részlet:
(Havas Emil, „zsidó gyerek”) „Még aznap délután átment a New York nevezetű kávéházba, ahol a román egyetemi hallgatóknak külön törzsasztaluk volt, és szembeköpte az ifjúsági elnököt. A felmérgesedett diákok jól elverték, és másnap már harsogta a nagy hírt a világ minden rádiója: zsidóverés Romániában, ölik a zsidókat Kolozsvárott! Két napra rá ott volt a repülőjegy Havas Emil zsebében, és repült New Yorkba, ahol állás várt rá a New York Timesnál.”

