Brit zsidók dilemmája: Ideje Izraelbe vándorolni?

Írta: Szombat - Rovat: antiszemitizmus, Politika

2025-ben 742 fő költözött az Egyesült Királyságból Izraelbe, ami több mint negyven éve a legmagasabb éves adat.

Kép forrása: JPR

Az Institute for Jewish Policy Research, a brit zsidók által fenntartott think tank tanulmányban vizsgálja, vajon valóban növekvő számban hagyják-e el az Egyesült Királyságot a zsidó közösség tagjai az antiszemitizmus erősödése és a 2023. október 7-i izraeli terrortámadás utáni nemzetközi feszültségek következtében. A közbeszédben elterjedt állítás szerint a brit zsidók egyre inkább bizonytalannak érzik helyzetüket, ezért tömeges kivándorlás (alija) kezdődhet Izraelbe. A szerző azonban arra jut, hogy a helyzet jóval összetettebb: a félelmek és a kivándorlási szándék valóban erősödtek, de tényleges exodusról nincs szó.

1. A 2025-ös rekordév jelentősége

2025-ben 742 fő költözött az Egyesült Királyságból Izraelbe, ami több mint negyven éve a legmagasabb éves adat. Első pillantásra ez alátámaszthatná azt a narratívát, hogy a brit zsidók menekülnek az országból. A szerző azonban hangsúlyozza, hogy az éves csúcsérték önmagában félrevezető lehet. Az elmúlt húsz évben az éves kivándorlás általában 400–740 fő között mozgott, az átlag pedig kb. 550 fő volt. A hosszú távú trendvonal gyakorlatilag lapos, vagyis nincs folyamatos emelkedés.

Táblázat 1. Brit zsidók Izraelbe vándorlása

Év Alija (fő)
2023 396
2024 561
2025 742
2006–2025 átlag kb. 550

A 2023-as rendkívül alacsony szám részben magyarázható az izraeli belpolitikai válsággal, majd az október 7-i támadással és a háborúval. Sokak döntése későbbre tolódhatott, ezért 2025 inkább „felhalmozott kivándorlásnak” tekinthető, mint új trend kezdetének.

 

2. Nemzetközi összehasonlítás

A brit adatok nemzetközi kontextusban is mérsékeltek. Az Egyesült Királyságból évente kb. 2 Izraelbe költöző zsidó jut 1000 főre. Ez magasabb a kanadai adatoknál, de jóval alacsonyabb Franciaországénál, ahol az arány 6,4/1000, és a 2014–2015-ös antiszemita terrortámadások idején elérte a 14/1000 értéket.

Táblázat 2. Alija arányok (2006–2025 átlag)

Ország Éves kivándorlás / 1000 zsidó lakos
Kanada 0,7
Egyesült Királyság 2,0
Franciaország 6,4

A tanulmány szerint történelmi értelemben valódi zsidó menekülési hullámok esetén 70–75 fő / 1000 arány volt jellemző (pl. Németország az 1930-as években, volt Szovjetunió az 1990-es évek elején). Ehhez képest a mai brit helyzet nem tekinthető válságos tömeges kivándorlásnak.

Izraelbe vándorló zsidók aránya ezer főer vetítve

3. A kivándorlási szándék mégis növekszik

Bár a tényleges kivándorlás alacsony maradt, a gondolat egyre több ember fejében jelenik meg. A JPR felmérései szerint 2022 és 2025 között nőtt azok aránya, akik a következő öt évben reális lehetőségnek tartják az Izraelbe költözést.

Táblázat 3. Alija-valószínűség (0–10 skálán)

Év Átlagpontszám
2022 / 1,74
2024 / 2,18
2025 /í  2,12

Kézzel gyártott plakát a londnoni metróból

Azok aránya, akik magas valószínűséget jelöltek (6–10 pont), 10%-ról 14%-ra nőtt, míg a teljesen elutasítók aránya csökkent. Ez nem radikális fordulat, de jelzi, hogy a „maradjunk vagy menjünk?” kérdése hangsúlyosabbá vált.

4. Kik fontolgatják leginkább a távozást?

A kivándorlási hajlandóság nem egyenletes a közösségen belül. Leginkább érintettek:

  • Fiatalok (16–29 év)
  • 50–69 évesek (meglepően magas arányban)
  • Szigorúan ortodox (haredi) zsidók
  • Mainstream ortodoxok
  • Erősen közösséghez kötődők

Táblázat 4. Magas kivándorlási hajlandóság (8–10 pont)

Csoport Arány
Szigorúan ortodox 16,7%
Mainstream ortodox 9,0%
Progresszív 3,7%
Vallásilag nem kötődő 4,5%
Összesen 6,1%

Ez különösen fontos, mert a közösségileg aktív, vezető szerepet vállaló rétegek körében erősebb a távozási szándék, ami hosszabb távon szervezeti és intézményi gyengüléshez vezethet.

5. Antiszemitizmus, mint hajtóerő

A kutatás egyértelmű összefüggést talált az antiszemitizmus és a kivándorlási szándék között. Azok, akik személyesen tapasztaltak antiszemita incidenst, vagy rendszeresen találkoztak „környezeti antiszemitizmussal” (graffiti, online gyűlölet, ellenséges közhangulat), sokkal nagyobb eséllyel gondolkodtak távozáson.

Különösen erős hatású volt az a vélekedés, hogy a jövőben a zsidó élet helyzete romlani fog Nagy-Britanniában. A pesszimisták körében többszörös volt a kivándorlási hajlandóság.

6. Gazdasági tényezők szerepe

A szerző hangsúlyozza, hogy a migráció ritkán pusztán identitási vagy biztonsági kérdés. A brit Alija-adatok gyakran együtt mozogtak a munkanélküliséggel. Akik anyagilag nehéz helyzetben vannak, nagyobb eséllyel fontolgatják a költözést.

Táblázat 5. Anyagi helyzet és kivándorlási szándék

Anyagi helyzet Magas kivándorlási hajlandóság
Nehezen él meg 11,1%
Épp kijön 8,1%
Rendben van 5,8%
Kényelmesen él 5,3%

Vagyis az antiszemitizmus fontos tényező, de gyakran gazdasági bizonytalansággal együtt hat.

7. Tágabb migrációs mérleg

A kivándorlás nem egyirányú folyamat. 2001 és 2021 között az Egyesült Királyságban élő Izraelben születettek száma 12 229-ről 23 152-re nőtt. Közben Izraelben kb. 25 800 brit születésű zsidó élt 2024-ben. Ez arra utal, hogy a két ország közötti népességmozgás nagyjából kiegyensúlyozott.

Végkövetkeztetés

A tanulmány fő üzenete, hogy nincs tömeges brit zsidó kivándorlás, de a közösség pszichológiai és társadalmi állapota romlott. Az antiszemitizmus növekedése miatt egyre többen teszik fel maguknak a kérdést, hogy hosszú távon van-e biztonságos jövőjük az Egyesült Királyságban. A tényleges számok egyelőre stabilak, de a gondolkodásmód változása hosszabb távon fontos társadalmi jelzés lehet mind a brit állam, mind a zsidó közösségi vezetők számára.