IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk hely­zetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára ki­fogyhatatlanul találékony évszáza­dunkban, hogy véres kezű zsarno­kok és mindenre elszánt területrab­lók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »

Az első zsidók Hódító Vilmossal, 1066-ban jelentek meg a szigetor­szágban, 1290-ben azonban kiűzték őket 1492-től, a spanyolországi zsi­dóság kiűzetése után valószínűleg marannusok is betelepültek az or­szágba. Cromwell a 17. században aztán újra megengedte a zsidóknak, hogy … Tovább »

SZÁMOMRA MINDEZ akkor kez­dődik, amikor délelőtt a Malév-gép meghozza a moszkvai átszállókat Tel Aviv felé. Vannak, akik már napokkal járatuk indulása előtt megérkeznek, többnyire idős embe­rek, akik attól félnek, hogy lema­radnak. Ilyenkor ott éjszakáznak a tranzitban, összetolt … Tovább »

1990-re Izrael állami költségvetése 65,8 milliárd sékel kiadást irányzott elő, aminek 60 százalékát két fő te­hertétel veszi igénybe: a honvéde­lem és az adósságszolgálat. A be­vándorlókkal és beilleszkedésükkel kapcsolatos kiadások előirányzata 1,8 milliárd sékel volt, … Tovább »

Michail Heller a Szovjetunióban született, tizenöt éve él orosz zsidóság históriája tárgyában. Az orosz zsidók kilá­tásait szülőföldjükön meglehetős borúlátással ítéli meg, amiként ez a Belgiumban megjelenő Regards című zsidó lapnak adott interjújából kitetszik.
Az … Tovább »

A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szov­jet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik út­jukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »

Európának jó oka van feltenni azt a kérdést, hogy a két Németország egyesülése áldást hoz-e földrészünkre, vagy átkot. S a 20. század középső harmadának iszonytató emlékei okán egyáltalán nem indokolatlanok azok a gondos mérlegelések, amelyekkel ma zsidó körökben találkozni, … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »

Pénteken, július tizenharmadikán délután a televízió Ablak című mű­sorának szerkesztői helyszíni riport­ban számoltak be arról, hogy a Sza­bolcs megyei Balkány községben emlékművet avattak. A község ve­zetői és lakói kőbe vésették a hábo­rúban hősi halált halt valamennyi … Tovább »

Hetvennyolc éves korában az em­ber nem szövöget a messzi jövőbe nyúló terveket. Jászay Ferenc, aki 1945 előtt a budapesti rendőrség po­litikai osztályának volt a nyomozó­ja, ma 78 éves. Lassan két éve, hogy többen kezdeményezték: neve kerül­jön be az Igazak névsorába, amelyet … Tovább »

Emlékek vitéz Tarnóczay István m. kir. rendőrfelügyelőről
Újságíró-szövetségi munkahelye­men keresett fel ötvenhárom febru­árjában az ifjú nyomozó. Udvarias volt, elnézést kért az alkalmatlan­kodásért, de – mint mondotta – azt kívánják felderíteni, hogy a há­borús … Tovább »

SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyo­mán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki veze­tőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőző­déssel … Tovább »

Az alábbiakban közölt írás részlet Bibó Istvánnak 1965 és 1974 között írt terjedelmes tanulmányából, amely A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai címmel a Válogatott Tanulmányok negyedik kötetében (614-617. oldal) jelent meg az idei könyvhéten a Magvető … Tovább »

Az alábbiakban közöljük a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete elnökének és elnökhelyettesének Göncz Árpádhoz, Antall Józsefhez és Szabad Györgyhöz intézett nyílt levelét.
A legnagyobb magyarorszá­gi zsidó szervezet, a Munka­szolgálatosok Országos Egye­sülete, a MUSZOE … Tovább »

„Zsidó-kurzus Magyarországon?” – e cím alatt bizonyos Stoffán György (pontosabban miszlókay Stoffán) azt fejtegeti, hogy „kon­cepcionális zsidó ‘hatalomátvételt’ készít elő egy háttérbe szorult vagy szándékosan meghúzódó szervezet”. A jó Stoffán „mint keresztény em­ber” … Tovább »

Történetek a második KUT találkozásról
A nagymama bögréje
Klári szüleit vidékről deportálták. Sok-sok évvel később felnőttként barátnőjénél vendégeskedett. Ami­kor kinyitotta a konyhaszekrény aj­taját, a polcon egy régi teáskészle­tet pillantott meg. Elbűvölve állt … Tovább »

Öt országból egy nyelven
HARMONIKA SZÓLT és zengett a Hévénu Salom Alejchem, vagyis, hogy békét hoztunk nektek… Va­lóban, a tábor alapítói a harmóniát teremtették meg az ott nyaraló gye­rekeknek és ifjaknak. Negyven év­nél is több már, hogy hasonló kö­zösségekben és … Tovább »

Ha védekezel – ingerelsz
Ha szótlan tűröd – gyávaság!
Feljajdulsz: érzékenykedel
S a néma jaj is vall reád!
Kiss Józsefnek ez a tiszaeszlári vérvád idején írt verse is, amelyből idéztem, alátámasztja azt a szomorú és kétkedő nézetemet, hogy az antiszemitizmust a zsidók … Tovább »

Halála ötvenedik évfordulójára Bangha Béla írásműveiből közöl szemelvényes összeállítást a Hunnia című folyóirat. Az 1919-es ellenfor­radalomból született Horthy-rendszer egyik szellemi vezéralakjává lett jezsuita pátertől előbb filozó­fiai fejtegetéseket idéz „A magyar … Tovább »

Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének ku­tatóját. Ami hozzá vitt, az az utób­bi évtizedekben a szőnyeg alól szin­tén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »