Összesen 317 találat (1 - 20) : Fekete György.
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
A Sorsok Háza története nem egyszerűen egy félresikerült kulturális beruházás szánalmas históriája, hanem annak iskolapéldája, miként képes egy állam egy eredetileg világos, tisztességes és az ország jelene és jövője szempontjából nélkülözhetetlen, történeti súlyú projektet … Tovább »
Ma száz éve születetett Herskó János filmrendező. Tanítványa, Pálos György filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró idézi fel alakját.
A Párbeszéd című 1963-as magyar játékfilm egyik jelenetében, amely látszólag nem is kötődik szorosan a történet főszálához, … Tovább »
Lincselésbe torkolló munkástüntetések Miskolcon
Az 1946. július 30-án és augusztus elsején a borsodi megyeszékhelyen lezajlott események az 1945 áprilisában, új politikai feltételek között folytatódó, és a holokauszt túlélői ellen irányuló politikai kampány legsúlyosabb … Tovább »
A Budapest Music Center nagyszabású rendezvénysorozattal köszönti a százéves zeneszerzőt.
A zeneszerző Kurtág Zoltán és Weiszberger Blanka gyermekeként született dél-bánsági asszimilálódott zsidó családban 1926. február 19-én.
Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, … Tovább »
Schweitzer József főrabbi múlt heti jarcajtja alkalmából és a napokban elhunyt Schweitzer Ági és Schweitzer Gábor emlékére született írásában Biró Tamás a neológia és a Sulhan arukh kapcsolatát elemzi.
Schweitzer József főrabbi és Schweitzer Gábor, amikor a neológia … Tovább »
Elég furcsa érzés Nemes Jeles László filmje, az Árva megnézése után hozzászólni a közte, Schilling Árpád és Gábor György között zajló vitához. Mert abban a világban, amit az Árva megteremt, nem kérdés, nem is lehet kérdés, hogy a Holokauszt és a kommunista diktatúra tapasztalata … Tovább »
(Megjegyzések Scheiring Gábor írásához)
Vannak viták, amelyek már az első mondatukkal elárulják, hogy nem a gondolatok, hanem az identitások harcát vívják. Nem az érv ütközik az érvvel, hanem a származás a származással, az intézményi hovatartozás a szimbolikus helyzettel. … Tovább »
Utolsó írásom végén azt ígértem, hogy a magam részéről lezártnak tekintem a vitát. Ám Ádám Zoltán írásában a szerző név szerint is megemlített. Ez önmagában is elégséges indok arra, hogy reagáljak az ott megfogalmazott állításokra.
Előrebocsátom azonban: az eddigi … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
Alább sok évtizedes szerzőnk, Várnai Pál egy levelét adjuk közre, melyet nem sokkal az 1956-os a forradalom kitörése előtt írt. A jobb megértés végett szerzőnk rövid bevezetővel látta el 69 évvel ezelőtt írt sorait.
Az ’56-ban barátomnak írott levelem jobb megértéséhez … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
“Az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi vagy nő lehet” – írja a pihekönnyű szilárdságú Alaptörvény gránitszilárdságúan tudatlan jogalkotója.
Az Alaptörvény újabb átdolgozója a Bibliára, Mózes első … Tovább »
Agyvérzést kapott Gedó György, a müncheni olimpia papírsúlyú bajnoka, nyilatkozta az Indexnek Kovács István, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke.
Az 1949. április 23-án született, 75 éves magyar zsidó sportember állapota súlyos – írja az Index.hu
Gedó születésével … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Szenes Hannát 1944. november 7-én a Margit körúti fogház udvarán agyonlőtték. A végrehajtási záradékot többek között az a Feketehalmy-Czeydner Ferenc írta alá, mint honvédelmi miniszterhelyettes, aki a több mint háromezer áldozatot követelő délvidéki mészárlást elrendelte … Tovább »
A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül azonos szinten, a sváboktól valamivel … Tovább »