Kurtág Györgyöt százéves születésnapján filmbemutatóval, kiállítással, hangversennyel köszöntik

A Budapest Music Center nagyszabású rendezvénysorozattal köszönti a százéves zeneszerzőt. 

A zeneszerző Kurtág Zoltán és Weiszberger Blanka gyermekeként született dél-bánsági asszimilálódott zsidó családban 1926. február 19-én.

Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, felsőfokú zenei tanulmányait Temesváron kezdte. Itt Kardos Magda – Bartók tanítványa – volt a zongora-, Max Eisikovits pedig a zeneszerzéstanára. 1945-ben útlevél nélkül a határon átszökve sikerrel felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, okmányaiért visszaszökve tanulmányait csak egy évvel később kezdte meg; Kadosa Pálnál zongoratudását, Veress Sándornál és Farkas Ferencnél zeneszerzési ismereteit mélyítette el, valamint Weiner Leó kamarazene óráit látogatta. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei diplomáját, négy évvel később pedig lediplomázott zeneszerzésből is. Még ebben az évben Erkel-díjjal tüntették ki. Ezután egy évet Párizsban töltött (1957–58-ban), ahol Marianne Stein tanítványa volt és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is.

Magyarországra visszatérve 1960-tól kezdődően nyolc éven át volt a Budapesti Filharmóniai Társaság korrepetitora. 1967-ben aztán a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan, később nagy hírnevet szerzett előadóművészek is a tanítványai, mint Kocsis Zoltán, Szenthelyi Miklós vagy Schiff András. 1971–72-ben egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretein belül. Nem sokkal hazaérkezése után, 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

1986-ban úgy döntött, hogy elhagyja a Zeneakadémiát, de 1993-ig még korlátozott számban tartott órákat az intézményben. A következő évben tagjai közé választotta a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti akadémia. Még ebben az évben megkapta a Pierre Monacoi Herceg Alapítvány zenei díját, valamint a Herder- és Feltrinelli-díjat is. Ezután két évre meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe, itt a Berlini Filharmonikusokkal dolgozott. 1994-ben aztán további két kitüntetést ítéltek oda neki: az osztrák kormánytól megkapta az európai zeneszerzőknek járó nagydíjat, valamint Denis de Rougemont-díjat az Európai Fesztiválok Szövetségétől.

A következő évet Bécsben töltötte, ahol komponálási felkéréseknek tett eleget és mesterkurzusokat tartott a Konzerthausban. 1996-ban ismét megkapta a Kossuth-díjat. Még ebben az évben meghívást kapott a Société Gaviniès-től, a hágai Royal Conservatorytól, az utrechti Muziekcentrum Vredenburgtól, az amszterdami Concertgebouw NV-től, a Nederlandse Operától, a Schönberg Ensemble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Triótól és a Reinbert de Leeuwtől, hogy két évig Hollandiában dolgozzon.

1998-ban megkapta a zenei Nobel-díjként számontartott Ernst von Siemens Stiftung-díjat, illetve másodszor is odaítélte neki az osztrák kormány az európai komponistáknak járó nagydíjat. Ezután ismét meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe – írja egyebek mellett pályájáról a Wikipedia.

*

A február 15. és 28. között, a Budapest Music Center szervezésében megvalósuló ünnepi fesztiválon nemzetközi sztárok és a hazai kortárszenei élet meghatározó előadói mutatják be Kurtág életművének keresztmetszetét a főváros legfontosabb klasszikus zenei koncerthelyszínein.

Kurtág György születésnapjának estéjén, február 19-én a Müpában Víkingur Ólafsson és Várdai István közreműködésével, a Danubia Zenekar előadásában hallhatjuk az életmű sarokköveit. Másnap a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben kerül sor Kurtág új operája, a Die Stechardin ősbemutatójára is, Maria Husmann és a Keller András vezette Concerto Budapest előadásában. A Zeneakadémián Hiromi Kikuchi és Ken Hakii játssza a számukra dedikált két darabot a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, ifj. Kurtág György az ünnepelttel közösen komponált művüket szólaltatja meg, Juliane Banse és Keller András pedig a Kafka-töredékekkel zárja a fesztivált.

Kiállítással, filmbemutatóval és hangversennyel köszöntik Szegeden is a százéves Kurtág György zeneszerzőt – jelentették be a szervezők keddi sajtótájékoztatójukon.

Szeged városa is csatlakozik a Budapest Music Center (BMC) által szervezett fesztiválhoz, amely az egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzőt ünnepli – közölte Dubóczky Gergely, a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője.

Tájékoztatása szerint a programsorozat nyitányaként szerdán este a Fekete házban Határsértők – Kurtág és társai címmel nyílik képzőművészeti kiállítás.

Váraljai Anna művészettörténész-kurátor kiemelte: Kurtág Györgyöt rendkívül széles baráti kapcsolati háló jellemzi. A zeneszerző és barátai között a kommunikáció egyik eszköze a művészet volt, számos egymásnak ajánlott, egymás alkotásai által inspirált mű született ezekből a kapcsolatokból, ezekre épít a kiállítás.

A BMC, a Móra Ferenc Múzeum és magángyűjtők anyagából összeállított válogatásban többek között Reigl Judit, Vajda Júlia és Gerlóczy Sári művei szerepelnek, valamint láthatóak lesznek alkotások Kass Jánostól és Tandori Dezsőtől is, akinek verseire a zeneszerző kórusciklust komponált.

A tárlat gerincét a zeneszerző különleges gesztusképei adják, mellyel az ösztönös emberi mozdulat hatásait vizsgálta. A művészettörténész szerint a grafikák szemlélői képet kaphatnak arról, milyen teljes fizikai és pszichés részvétellel jár az alkotás folyamata. Az anyag egyik különlegességeként látható lesz Kurtág Bornemisza Péter mondásai című főműve kéziratának egy oldalpárja is – tette hozzá.

A szerdai kiállításmegnyitót követően a Belvárosi Moziban premier előtt vetítik Nagy Dénes Kurtág-töredékek című dokumentumfilmjét. A több éven át, több országban forgatott alkotás a zeneszerző személyes világán túl nemzetközi szakmai kapcsolataiba is betekintést enged.

Dubóczky Gergely elmondta: a programok február 25-én a Kurtág világa című kamarakoncerttel folytatódnak a Kisszínházban. Az esten a zenekar művészei és vendégszólisták Kurtág-kompozíciók mellett a zeneszerzőre hatást gyakorló elődök – Haydn, Bach és Schumann – műveit szólaltatják meg, kontextusba helyezve az ünnepelt életművét.

Kurtág-töredékek – Előzetes

A Kurtág-töredékek február 19-től a mozikban! A közel száz éves Kurtág György nemcsak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközileg is egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center padlásszobájában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss. Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket napjai rendületlenül munkával telnek.

A száz éves Kurtág György nemcsak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközileg is egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center padlásszobájában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss.

Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket napjai rendületlenül munkával telnek. A világ minden tájáról látogatják a legelismertebb zenészek, hogy egy olyan lelkileg és szakmailag is megterhelő, rendkívül alázatos munkafolyamatnak vessék alá magukat, ahol akár több óra alatt egy-egy műnek mindössze néhány percét dolgozzák fel.

Nagy Dénes Ezüst Medve-díjas rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést most bemutatásra kerülő dokumentum-portréfilmjében Kurtág életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett többek között eljutott az izlandi zongorista, Víkingur Ólafsson és Halla Oddný Magnúsdottir reykjavíki otthonába és Steven Isserlis brit csellóművész cornwalli szemináriumára is. Az első pillanattól fogva mozivászonra álmodott, egyszerre nagyszabású és rendkívül intim dokumentumfilmnek hála jobban megérthetjük a kortárs művészet fontosságát, és átérezhetjük a legnagyobb művészeket gyötrő folyamatos kételyt is.