Feszültség a jedwabnei pogrom évfordulóján
1941. július 10-én az északkelet-lengyelországi Jedwabnéban a lengyel lakosok több száz helyi zsidót összegyűjtöttek és bezárták egy pajtába, amit rájuk gyújtottak. A „népi demokrácia” éveiben a lengyelek felelőssége tabunak számított.
A jedwabne városában lengyel szomszédaik által meggyilkolt zsidók emlékműve (Forás: Wikipedia)
Az elhallgatás állóvizét Jan T. Gross „Szomszédok” című, a kegyetlen tömeggyilkosságról 2000-ben írt könyve kavarta fel, amely azt eredményezte, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézete is kimondta: bár a német megszállók szerepe vitathatatlan, magát a pogromot a helybeliek követték el. Végül a lengyel társadalom felelősségét elismerő Aleksander Kwaśniewski akkori elnök az állam nevében bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól.
Azonban a jedwabnei pogrom megítélése nem megosztottságtól mentes, és szélsőjobbos csoportok gyakran megzavarják a hivatalos megemlékezéseket. Így történt tegnap, a mészárlás 85. évfordulóján rendezett emlékünnepségen is.
Grzegorz Braun
A Polsat News beszámolója szerint a Varsói Zsidó Hitközség szervezésében, a Szejm elnökének részvételével lezajlott emlékünneppel párhuzamosan a Lengyel Korona Konföderációja saját „megemlékezést” tartott. Vezetőjük, a Nemzeti Emlékezet Intézetének állásfoglalását elutasító (egyébként holokauszttagadó és vérvád-hívő) Grzegorz Braun európai parlamenti képviselő a beszédében a lengyel lakosok gyilkosságokban való részvételét „zsidó hazugságnak” nevezte.
A résztvevők felállítottak egy keresztet és egy emléktáblát a következő szöveggel: „Járókelő, imádkozz azokért a lelkekért, akiket a második világháború alatt és annak befejezése után üldöztek, meggyilkoltak, bebörtönöztek, megkínoztak és deportáltak erről a területről, és két bűnös totalitárius rezsim, a német nácizmus és az orosz–zsidó szovjetizmus áldozataivá váltak.”
