A Haifai Egyetem elnöke, Gur Alroey professzor kedden este beszédet mond a Kortárs Antiszemitizmus-kutatási Társaság (Contemporary Antisemitism Studies Association, CASA) megalakulásának alkalmából, a „Kortárs antiszemitizmus, Haifa, 2026” című konferencián. (Fotó: Jerusalem Post/Yaniv Kopel)
Húsz országból érkező több száz résztvevővel, kutatókkal, akadémikusokkal és írókkal nyílt meg Haifában kedden a háromnapos tanácskozás, amely az Európában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekvő antiszemitizmus hatásait, következményeit vizsgálta – számolt be a tev.hu.
Az egyik leginkább vizsgált téma a nyelv hatalma volt, és az, hogy a definíciók miként alakíthatják a nyilvános diskurzust, és miként befolyásolhatják az antiszemitizmus új formáinak megjelenését. A résztvevők számára mindez komoly figyelmeztetés arra, hogy foglalkozniuk kell az oktatási és szakpolitikai körökben tapasztalható intézményi antiszemitizmussal is.
Definíciók mindenekfelett
A nyitónap egyik vezető panelbeszélgetése a definíciók fontosságát vizsgálta, feltárva, hogy az antiszemitizmus jogi, történelmi és teológiai értelmezései miként alakítják a társadalmak reakcióit a zsidóellenes gyűlölettel szemben.
Dina Porat, a Tel-Avivi Egyetem oktatója az antiszemitizmus Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) által kidolgozott munkadefiníciójának fejlődéséről beszélt, amellett érvelve, hogy a definíciók szükséges keretet biztosítanak az Izraelt ért legitim kritika és az antiszemitizmusba hajló retorika megkülönböztetéséhez.
Porat szerint a munkadefiníció ma olyan eszköz, amely – bár nem tökéletes – felhívja a figyelmet, elindítja a vitát, és segít nyomon követni az antiszemitizmust, még akkor is, ha jogilag még nincs kodifikálva. Kifejtette, hogy pontosan ez az, aminek meg kell változnia: véleménye szerint az, ami elsősorban az antiszemitizmus monitorozásának eszközeként indult, politikai, szimbolikus és jogi referenciaponttá fejlődött, amely tükrözi az Izraellel és a holokauszt emlékezetével kapcsolatos szélesebb körű álláspontokat, és amely mára a legszélesebb körben elfogadott keretté vált, amelyen keresztül az antiszemitizmust nyilvánosan, politikailag és egyre inkább jogilag is értelmezik. Úgy vélte, ezt meg lehet, és meg is kell változtatni.
A konferencia azt is vizsgálta, hogy a nyelv önmagában miként alakíthatja a zsidókról és Izraelről alkotott felfogásokat. Nikolay Tabah professzor, a Haifai Egyetem oktatója amellett érvelt, hogy bár az antiszemita retorika az évszázadok és politikai mozgalmak során folyamatosan változott, bizonyos ismétlődő mintázatok megmaradnak. Kifejtette, hogy a történelmi kontextus mélyebb szimbolikus és ideológiai feszültségeket aktivál a zsidó közösséggel kapcsolatban, és hogy míg a szókincs változik, a szimbolikus szerkezet figyelemre méltóan állandó marad. Végül kiemelte, hogy a nácizmus, a szovjet anticionizmus és az iszlamista diskurzus által a zsidókkal szemben megfogalmazott történelmi vádak miként térhetnek vissza a modern politikai és társadalmi kontextusokban.
Az antiszemitizmus globális térnyerése
A rendezvény a világszerte növekvő antiszemita érzelmek és incidensek hátterében zajlik. A zsidó közösségek Európa-szerte továbbra is rekordszintű ellenségességgel néznek szembe. Nagy-Britannia 2024-ben 3556 antiszemita incidenst regisztrált, ami a valaha mért második legmagasabb éves összeg, míg Franciaországban 1570 antiszemita cselekményt jegyeztek fel, ami az ország összes vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekményének csaknem kétharmadát teszi ki.
A Rágalmazásellenes Liga (ADL) szerint 2025 volt a harmadik legmagasabb antiszemita incidensszámú év 1979 óta, amióta a szervezet nyilvántartást vezet ezekről. Ez volt egyben a valaha mért legerőszakosabb év is: a támadással kapcsolatos incidensek száma 4 százalékkal nőtt, a halálos fegyvert is érintő támadások száma pedig 39 százalékkal ugrott meg. Az FBI jelentése szerint a zsidóellenes bűncselekmények az ország egészében elkövetett, vallási alapú gyűlölet-bűncselekmények csaknem 70 százalékát tették ki.
Globálisan az ADL felmérésében megkérdezett felnőttek csaknem fele jelentős antiszemita nézeteket vall, és ez a tendencia leggyorsabban a fiatalabb generációk körében erősödik. A növekedést zsinagógák, zsidó intézmények és egyetemi campusok elleni támadások kísérték, ami tovább erősíti a tudósok és döntéshozók aggodalmát, hogy az antiszemitizmus továbbra is komoly kihívást jelent.
„Spirituálisan izraeli”
Dr. Liram Koblentz-Stenzler, a Nemzetközi Terrorizmuselleni Intézet antiszemitizmus osztályának vezetője azt vizsgálta, hogy az online nyelvhasználat miként tolódhat el fokozatosan a politikai kritikától az antiszemita célzás felé.
A „spirituálisan izraeli” kifejezés online platformokon való elterjedését nyomon követve arról beszélt, hogy a kifejezés a felhasználók körében egy kétértelmű megnyilvánulásból egyénekre alkalmazott címkévé fejlődött, amely tágabb, negatív asszociációkat hordoz az izraeli és zsidó identitással kapcsolatban. Feltette a hallgatóságnak a kérdést, hogy miként válhat egy egyszerűen nemzetiséget leíró szóból a személyiségre, értékekre és erkölcsi ítéletre vonatkozó címke.
Koblentz-Stenzler ezt a folyamatot „szemantikai eltolódásnak” nevezte, amely során a negatív jelentések fokozatosan, ismétlés és normalizáció révén alakulnak ki, mielőtt nyíltan felismerhetővé válnának. A kutatása rávilágít arra a kihívásra, hogy az antiszemitizmust azonosítani kell, mielőtt az nyíltan felismerhetővé és elfogadottá válna.
Amennyiben érvelése helytálló, akkor nem csupán az a kérdés, hogy a zsidók a történelem során miért váltottak ki ilyen intenzív reakciókat, hanem hogy a zsidóság, mint eszme miért válik újra és újra olyan fókuszponttá, amelyen keresztül a civilizációk a legmélyebb erkölcsi, politikai és történelmi kérdéseiket tárgyalják.
