„A magyar Pimpernel” – Libik György, az embermentő

Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni néhány év demokrácia vitáiról témában védte meg. Jelentős számú tanulmány, könyvszerkesztés tanúskodik munkásságáról Szeged várostörténete területén. Foglalkozik fotó kutatással, fénykép elmélettel és történettel is. Móra Ferenc életének utolsó másfél évéről, akkor támadt földöntúli szerelméről készül könyvet írni. A közelmúltban volt új kötete, az „Egy huszadik századi fenegyerek – Libik György az életmentő” bemutatója.

A szerzővel, Medgyesi Konstantinnal beszélgetek.

• Regényeket, vagy dokumentumkönyveket ír?

Történész vagyok, tehát nem foglalkozom fikciókkal. Minden, amit leírok, tényeken, forrásokon alapul. A sokszor száraz tényeket viszont igyekszem színesen, olvasmányosan, akár szépirodalmi elemeket is használva bemutatni.

• Hogyan talált rá Libik György történetére?

Bubryák István filmrendező, producer, volt egyetemi tanárom, szakmai mentorom hívta fel a figyelmemet Libik György életére, melyről producerként két részes dokumentumfilmet készített. (A Youtube csatornán megtalálhatóak a Radó Gyula rendezte alkotások.) Megnéztem a filmeket és elkezdtem a kutatást. Mások mellett mintegy ezer oldalnyi, Libik személyére vonatkozó dokumentumot néztem át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Saját visszaemlékezései, levéltári források, korabeli sajtó cikkek nyomán olyan hihetetlennek tűnő, fantasztikus történet rajzolódott ki előttem, hogy kételkedtem annak teljes valóságában. Történészként ellenőrzött források alapján igyekszem dolgozni. A kutatások nyomán egyre erősödött bennem, hogy Libik őszintén ír, beszél önmagáról. Semmiféle olyan dokumentumot nem találtam, ami ellentmondott volna Libik állításainak, vagy akár csak árnyalta volna a vele történt eseményeket.

• Kérem, foglalja össze röviden Libik György életét.

Libik György 1919 októberében született. Apja székely református családból származó gépészmérnök volt. Anyja felvidéki zsidó, aki 1944-ben, a deportálása előtt öngyilkos lett. Libik György egy igazi, XX. századi fenegyerek volt. Síbajnok, motoros, a nemzeti ellenállás tagja, Wallenberg sofőrje, embermentő, a háború után hídépítő mérnökként Gerő Ernő munkatársa, 1956-ban a parlamentben Nagy Imre köréhez tartozott, majd kalandos úton Svédországba emigrált. Szent-Györgyi Albert lányával, Nellyvel a szerelme olyan volt, mintha – ahogy Libik mondta – Balzac és Dumas közösen írták volna. Svédországi emigránsként a kádári titkosszolgálat megpróbálta beszervezni, sikertelenül. Libik megélte a rendszerváltozást, hazaköltözött, 1995-ben halt meg.

• Azt írja könyvében, hogy Libiknek kilenc élete volt és szinte mindegyik tele volt életveszéllyel.

Először is síbajnok volt és a sízés nem egy veszélytelen sport. A sísport egész életében meghatározó volt. Egy svájci- magyar síverseny alkalmából ismerte meg Per Anger svéd diplomatát is, aki aztán nagy szerepet töltött be az életében.  Kétszer volt egyéni magyar síbajnok, tizennégyszer magyar válogatott csapattag, lesiklásban részt vett az 1948-as Sankt Moritz-i téli olimpián, de még a nyolcvanas években is síelt. Nem véletlen, hogy memoárjának az „Üzenet a lesiklásból!” címet adta. Számára az egész élet egy nagy lesiklás volt. Tele bátorsággal, küzdelemmel, kockázattal, vagánysággal, ügyességgel turpissággal és embert próbáló hősiességgel.

• A fiatal, zsidó Libik részt vett az 1944-es nemzeti ellenállásban, embermentésben. Hogy-hogy nem bukott le?

Libik 1943-tól érezte, hogy valamit tennie kell. Az ellenállási mozgalomba Major Tamás vezette be. Ez sokrétű feladatot jelentett. Az is beletartozott például, hogy Karig Sára közvetítésével a Libik-házban rejtették el Radnóti Miklós kéziratait és személyes tárgyait. Radnóti és Libik felesége – Gyarmati Fanni és Szent-Györgyi Nelly – barátnők voltak.  Radnótiné ír is a Libik párról később a Naplójában. Libik első ellenállási feladata védett lakások szerzése volt emberek bújtatásához. Aztán kiváló motorosként szórólapokat terjesztett és embereket juttatott el megfelelő helyekre. Majd intenzívebbé vált az ellenálló munkája hamis dokumentumok szerzésével. Fischer József barátja készítette a hamisítványokat, aki 1956-ban Nagy Imre kormányának tagja lett. A következő feladata már a gettókból való embermentés volt.

Libik sikeres apja révén jómódú volt, továbbá veje a világhírű, tekintélyes Szent-Györgyi professzornak. Határozott fellépésű, vakmerő fiatalember. Így nyilatkozott akkori önmagáról 1988-ban: „Nekem más lehetőségeim voltak, mint a többieknek apám német ipari kapcsolatai révén. Ismerőseitől gyakran kaptam kölcsön a kocsijaikat, mert azt gondolták rólam, hogy gyermeteg kirándulásokra használom ki a hölgyek között. Én ezeken az autókon üldözötteket szállítottam, röpiratokat és fegyvereket. A német rendszámú autókat nem igazoltatták.”

• Hány embert mentett meg a „magyar Pimpernel”?

Igen, így is nevezték Libik Györgyöt később Orczy Emma világhírű regényfőhőse nyomán, de a megmentettek számát pontosan nem tudjuk. Minden bizonnyal emberek százainak tudott segíteni. Sajnos azonban a saját nagymamáját nem tudta kihozni a kecskeméti téglagyárból, és ez a kudarc élete végéig kísérte. A nagymama azzal érvelt, hogy ott kell maradnia, mert ő főz a családtagokra és ismerősökre. Álljon itt még egy fájó, embermentő kudarc története: Farkas Imre gépészmérnök vezetésével a műegyetemi ellenálló csoport kidolgozott egy megmentési tervet Szerb Antal író, irodalomtörténész számára is. Ebben Libik sofőrként működött közre, a terv szerint 1100-as Fiatjával ment volna Szerb Antalért. Libik szerint Szerb Antal a fatalista típusok közé tartozott, ezért nem tartott Libikékkel a búvóhelyre, csak bőröndjét adta át elhelyezés végett. Az író azt mondta, még gondolkozik az illegalitás és a munkaszolgálati bevonulás közötti alternatíván. Ismerjük a történet végét: Szerb Antalt 1945 januárjában a balfi táborban nyilas keretlegények agyonverték.

Szerencsére Libik mentőakciói a legtöbb esetben sikeresek voltak. Német rendszámú autóval vitte búvóhelyre egy csillagos házból a hetvenegy éves Beck Fülöp szobrászt és feleségét, Major Tamás apósát. Szent-Györgyi és Libik 1944 júniusában értesültek arról, hogy Rusznyák István orvosprofesszort családjával együtt bevagonírozták Szegeden, és a deportáló vonat már el is indult. Az egyébként bujkáló Nobel-díjas tudós azonnal közbenjárt régi ismerősénél, a közegészségügyi államtitkárnál, aki Horthyhoz fordult. Rusznyákot és családját Strasshofból hozták vissza aztán Per Anger attasé segítségével Libik svéd iratokat szerzett Rusznyákéknak. Mivel gyorsan kellett cselekedni, ezért Libik ellenálló csapata egyik tagját, Ladányi Gedeon főiskolai gyorskorcsolyázó világbajnokot, a magyar kerékpárválogatott tagját kérte meg, hogy biciklizzen le Szegedre a dokumentumokkal. Ladányi 400 kilométert tett meg egy éjszaka során. Sietnie kellett, mert az ellenálló csapatnak reggel már egy röplapterjesztés volt a feladata. Az akciónak köszönhetően Rusznyákék túlélték a holokausztot. Rusznyák István 1949-től 1970-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

A Gestapo többször is megpróbálta letartóztatni Szent-Györgyi Albertet, már Szegeden is.  Libik autón menekítette fel Szent-Györgyit és a lányát a budapesti lakására. 1944 karácsonyán Per Anger értesítette Libiket, hogy nyilasok törtek be védett svéd házakba és a Duna felé kísérnek zsidókat. Libik motoron robogott a helyszínre. Anger tiltakozása nyomán szabadon engedték az elhurcoltakat. Néhány nap múlva Raoul Wallenberg jelent meg Libikék szálláshelyén. Elmondta, hogy a Benczúr utcában felfegyverzett nyilasok megrohamozták az egyik svéd védett házat és bármikor elindíthatják a menetet a Duna-part felé. Az Úri utcai lakása előtt állt Anger DKW autója. Mivel Libik kiválóan vezetett és jobb volt a helyismerete, ezért nem is lehetett kérdés, hogy kinek kell minél hamarabb a pesti oldalra vinnie Wallenberget. Aztán Libik talán egy órát várakozott az Andrássy út Benczúr utca találkozásánál, amikor Wallenberg újra felbukkant, a legnagyobb nyugalommal visszaült az autóba és csak annyit mondott, minden rendben van, mindenki visszatérhetett a lakhelyére. Libik és Wallenberg utoljára 1945. január 17-én, a már szovjet kézen lévő Üllői úton találkoztak. A diplomata csak annyit mondott egykori sofőrjének, hogy el kell mennie az oroszokhoz.  Még aznap – éppen a Benczúr utcából, ahol közel három hete zsidó polgárokat mentett meg attól, hogy a Duna- partra vezényeljék őket – a szovjetek elrabolták a diplomatát.

• Egyszer sem sikerült Libiket elfogni?

De igen. Már be is ültették az autóba egy szintén letartóztatott nő mellé.  Közben elfogói néhány percre otthagyták őket, mert valakit üldözőbe vettek. Libik hidegvérrel kiszállt, megrugdosta az autó kerekét mintha ő lenne a sofőr, mintha csak vizsgálná a gumik állapotát és határozott léptekkel elindult, majd az utca sarkán eltűnt. Libik az embermentései során nem használt fegyvert, viszont csoportjával a Gellért Szálló előtt egy SS figyelőállást robbantott fel, később pedig egy teherautót. Sajátos pacifista felfogást vallott, nem lőtt emberre. Még a háború végi, háború utáni összevisszaságban is komoly veszélybe került egy alkalommal. Csak kevésen múlt, hogy a Nyugati-téri elfogása után a szovjetek nem hurcolták el a Gulagra, malenkij robotra. Kihallgatása közben elővett egy újságcikket Szent-Györgyi Albertről és elmagyarázta, hogy a tudós az apósa és neki fontos országépítő megbízatása van. Szerencsére a tiszt valamit tudhatott Szent-Györgyi Nobel-díjáról mert szabadon engedte Libiket.

• Következtek a „vadkeleti” koalíciós évek.

Libik 1945-ben a formálódó közlekedési minisztérium főmérnöke lett. Fő feladata volt a felrobbantott Duna-hidak újjáépítésének szervezése, illetve egy ideiglenes híd gyors felépítése. Vasszerkezetekre és a Ferenc József hídhoz szegecselő gépre volt szükség. Libik látta, hogy Ausztriából a szovjetek uszályokon visznek zsákmányolt vasszerkezeteket. Megkötötte az üzletet a szovjet hajósokkal. Hat vagon vasanyagért négy, egyenként húszliteres benzinkanna barackpálinkát, páholy jegyeket a fővárosi cirkuszba, valamint egy új bőrkabátot adott. 1946 január közepén átadásra került az ideiglenes Kossuth-híd. A Ferenc József – új nevén a Szabadság híd – helyreállításához a „Libik-kommandó” egy teherautónyi zsírt szállított az osztrákoknak egy szegecselőgépért.

Libik 1946 tavaszától Gerő Ernő megbízásából vett részt az „amerikai kölcsönbizottság” párizsi munkájában, melynek feladata az volt, hogy minél több amerikai árut, mozdonyt, teherautót, gépjárművet szerezzenek meg a magyar népgazdaság számára. Később Gerő raportra hívta Libiket. A miniszter szerint túlnyerték magukat, mert így majd azzal fogják a magyarországi újjáépítést támadni, hogy ennyi amerikai járművel könnyű eredményeket elérni. Libik nem értette, hiszen minderre nagy szükség volt. Sértetten, dühösen távozott a miniszteri dolgozószobából. Kapcsolata megromlott Gerővel, nem sokkal később pedig otthagyta a közlekedési minisztériumot. Libik Párizsban ismerkedett meg Kármán Tódor világhírű fizikussal, a hangsebességen felüli repülés „atyjával”, később a családjával is barátságba került. Kármánnak 1946-ban volt egy olyan szándéka, hogy egy rövidebb út keretében visszatérne Magyarországra. Libik felvállalta az ügyet. Azt a tanácsot kapta, hogy ehhez személyesen Rákosi Mátyás jóváhagyása szükséges. Az Uránia moziban volt egy rendezvény, ahol Rákosi is megjelent. Libik odalépett Rákosihoz és röviden összefoglalta Kármán ügyét. Rákosi zavartan pislogott, és csak ennyit mondott: rendben van, s a kézfogás után már ment is tovább.  Mire azonban megszületett a hivatalos magyarországi meghívás, Kármánnak már más programja akadt. Libik sikertelenül próbált közben járni Péter Gábornál és Gerő Ernőnél a szociáldemokrata, ’44-es embermentő hős Karig Sára szabadon engedése ügyében 1947-ben. Karig végül csak 1953-ban került vissza az északi sarkkör közeli szovjet Vorkutáról.

• Hogyan élt Libik György a Rákosi-rendszerben?

Embermentő lelkülete ekkor is rendíthetetlenül megmaradt benne. 1947-ben Libik az ajkai alumíniumgyár főmérnöke volt, ahol megismert és barátságot kötött két mérnökkel, Tímár Vilmossal és a mauthauseni haláltábort túlélő, de a családját elvesztő Fodor Györggyel. Két évvel később – már a Rajk-per árnyékában – mindkét mérnököt letartóztatták. Libik azonnal szervezni kezdte az embermentést. Nem sok segítséget kapott, de egy véletlen a kezére játszott.  A Szilágyi Erzsébet fasoron motorozott, amikor észrevette, hogy az általa előzött fekete kocsiban Péter Gábor ül. „Hirtelen elhatározással az autó elé vágtam és lassításra, majd megállásra kényszerítettem” – idézte fel maga a történteket. A felfegyverzett ávósok kiugráltak a kocsikból és körbevették Libiket. Péter Gábor csak annyit mondott: mit akarsz, mit állítasz itt meg az utcán?” Aztán Péter lakásán megbeszélték az ügyet. Úgy tűnik az ÁVH hírhedt vezetője nem felejtette el, hogy Libik 1944-ben bújtatta őt. Végül Libik a mérnökök ügyét írásban Gerőnek is megküldte és végül elengedték mindkét letartóztatottat. A vád egyébként az volt, hogy az aluminiumgyártáshoz túl sok lúgot használtak. Libik az egyik legszomorúbb mentési történetében családilag is érintett volt. Az 1951 nyári budapesti kitelepítési akciósorozat részeként egykori felesége, Szent-Györgyi Nelly nagyszüleit is deportálták és kényszerlakhelyre vitték. A nagyapa, Demény Károly a kitelepítéskor már betöltötte a 91. életévét. Libik felhívta telefonon egykori védencét Beér Jánost, akit 1944-ben vitt búvóhelyére. Beér jogászként, a Belügyminisztérium vezető tanácsadójaként a kitelepítések egyik szellemi irányítója volt.  Deményék nem sokkal később visszatérhettek a Városmajor utcában lévő lakásukba, de a tortúra megviselte Demény Károly egészségét és hamarosan el is hunyt. Libik úgy élte meg, hogy Nelly nagyapjának a rákosista diktatúra miatt kellett meghalnia. A világhírű fizikus Kármán Tódor öccsét, Miklóst szintén kitelepítették. Libik György ebben az esetben is gyors embermentésbe kezdett. Az illetékeseket megkeresve érvelése arról szólt, elfogadható-e, hogy ezt az embert már másodjára deportálják, hiszen 1944-ben is elvitték. Hamarosan Kármán Miklóst is visszahozták.  Libik összeütközése a hatalommal 1951 őszén akár az életébe is kerülhetett volna. Történt mindez a magyar téli sportolók tatai edzőtáborában, ahol Libik a síválogatott tagjaként volt jelen. Az edzőtábor sztálinista vezetője az egyik zászlófelvonáskor kritizálni kezdte Libik táborbeli viselkedését, aki fenyegetően megindult felé, még meg is lökte a hátráló, botladozó férfit, aki elesett. A felsorakozott sportolók kikacagták a póruljárt előljárót. Az mentette meg, hogy bocsánat kérő levelet írt Nagy Imrének, az MDP adminisztratív osztályvezetőjének.

libik gyorgy portre wetransfer

Egy jóházból való úrifiú botladozásai a politika és az érzelmek útvesztőiben Libik György kora (1919-1995) Ne tagadjuk, Simone de Beauvoir könyvének címe nagy inspirációt jelentett címadáskor. És alcímében a kort is meghatároztuk, ne legyen félreértés, mely korról szól! Igen! Arról az átkozott XX. századról. Libik György tipikusan annak a századnak a gyermeke, egyáltalán nem tipikus életúttal.

Az interjú második része itt olvasható.