Egy elfeledett lányregény írójáról

Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »

Komoly Ottó nevét mostanáig alig ismerték, holott önfeláldozó embermentő volt. Talán a legnagyobb. Most végre Lélekmentők – Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom embermentő tevékenysége a vészkorszak idején címmel látható tablókiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, … Tovább »

Pécsett született 1998-ban, gyermekkorát Szigetváron töltötte, azóta is ott él. Középiskolás éveiben kezdte érdekelni a kisváros történelme. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán történelem alapszakos bölcsész képesítést nyert, 2023-ban ugyanitt … Tovább »

Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.

A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »

Egy kis észak-németországi faluba vetődött magyar zsidó deportáltak, 1945-ben ha összefutottak az utcán, az átélt borzalmak témáját szigorúan kerülve, elsősorban híreket cseréltek a további túlélőkről és a hazatérés lehetőségeiről, ám meglepő módon, egy téma sosem maradhatott … Tovább »

…és már nem kell anyámnak névnapot kívánni… Egyébként szerettem az Erzsébet-nap hangulatát, olyan nemesen hangzó. Az anyámat is lehetett szeretni nagy ritkán, ha befért az ember a résen, ha sikerült elkapni azt a keskeny sávot, ahol egyensúlyban van, ahol egészséges… és ez … Tovább »

1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.

A néprajztudománynak … Tovább »

A BBC bocsánatot kért egy adásba került interjú miatt, amelyben egyik műsorvezetője azt mondta Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnöknek, hogy “az izraeli erők boldogan ölnek gyerekeket”.

Az újságíró, Anjana Gadgil, 2023. július 4-én, kedden Bennettel készített interjút … Tovább »

Fez városában… megakadt a szemem egy hivalkodóan zsidó szuvenírbolton. Szokatlan látvány egy arab országban…A tulajdonos elénk pattant, beinvitált…  Aztán rám nézett, és megkérdezte:
– Az úr zsidó?
– Nem, nem vagyok az – vágtam rá…
Nem vettem tőle semmit, és ahogy … Tovább »

A második világháborús budai kitörési kísérletre emlékező túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet viszont a kedvezményezettek között maradt: „bakancsos turistaházat” létesít 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból.

Ami már … Tovább »

“Anyu tehát megint füllentett: az édesapja igenis Kohn Izidor volt, nem pedig a sváb keresztény gazda. És ha mégis a gazda volt a gaz csábító, akkor ő is zsidó volt. Szóval nemcsak félig, hanem közel háromnegyed részben vagyok zsidó. 75 évet kellett várnom arra, hogy végre-valahára … Tovább »

Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »

„És akkor becsukták az ablakokat” címmel e héten nyílt meg a helyi zsidóság történetét és tragédiáját bemutató tárlat a váci levéltár szervezésében a Madách Imre Művelődési Központban. A Gyarmati György professzor által megnyitott kiállítás-megnyitón Matkovich Ilona … Tovább »

Klári néni férje, Johann Blumgrund, alias Blumgrund János, a rendszerváltást követően… a bécsi székhelyű Horthy Miklós Társaság alapító elnöke lett. A kormányzó iránti tisztelete jeléül Horthy 1993. szeptember 4-i újratemetésén koszorút helyezett a családi sírboltra ezzel … Tovább »

Nemrég jelent meg Lugosi Viktória ötödik regénye Akit itt felejtettek címmel, amelyben a holokauszt traumáját egy túlélő életútján keresztül, a következő generáció tapasztalatai alapján közelíti meg. A regény különlegessége, hogy az 1945 és 1948 között Deszken működő cionista … Tovább »

Grösz Andor Mazsihisz-elnök után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is megszólalt és elutasította Horthy Miklós teljes rehabilitálását, amit a Magyar Nemzet egyik cikkírója szorgalmazott.  Részlet Köves Slomónak az Indexhu portálon megjelent cikkéből.

Bár a nácik által … Tovább »

“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »

Anyu emlékére

Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
                          … Tovább »

Anyák, feleségek. Életútjaik különbözőek és kanyargósak. Indulásuk sem volt zökkenőmentes, egyvalamiben mégis egymásra leltek az út végén: zsidóságuk megtalálásában, pontosabban, „újra megtalálásában”. Álljon itt három eltérő történet olyan nőkről, akik elmesélték … Tovább »

„Arról, hogy az egyszeri hivatalnok mit csinált, hogyan igényelte ki a zsidó szomszédjának a házát, hogyan költözött be, hogyan hordták szét a zsidók holmijait, ezekről általában nincs semmilyen párbeszéd. Ezt a leülepedett „valamit” alulról kellene megbolygatni, megvizsgálni … Tovább »